Mi vajon a nap tőzsdei sztorija? – ezt néha nem is olyan könnyű eldönteni. A tőzsdék ma állítólag azért emelkednek, vagy legalább stagnálnak, mert az amerikai gyorsjelentési szezont megnyitó Citibank számai valamivel jobbak lettek a vártnál.
De minden relatív, és vannak rejtett gyöngyszemek. A Facebook-ra azért esett most a választásunk, mert ez a részvény annak ellenére van egy éves csúcsán, hogy úgy nagyjából mindenki ekézi, mindenki fúj rá. Eddig leginkább az adatbiztonsági problémák, miatt. Most pedig eginkább a Libra nevű készülő kriptodevia kapcsán.
Donald Trump is így tett, erről twittelt a napokban. Előtte pedig Jerome Powell Fed-elnök is a Libra-projekt felfüggesztését kérte. A Kongreszus (felsőház) és a Képviselőház (alsóház) illetékes bizottságai is beidézték a Facebook embereit, ezek a meghallgatások a héten várhatók.
Franciaországban eközben elfogadtak egy olyan törvényt a múlt héten, amely szerint az internetes óriásokat, mint a Facebook, a Google és társai, meg lehet adóztatni az ott keletkező, helyi bevételeik után. Ez sem igazán jó hír a Facebook számára.
Új csúcsokon
A papír – egyébként az amerikai technológiai szektor más nagyágyúihoz hasonlóan – csúcsközelben van. Péntek este a 205 dollárt is megütötte, ez új éves rekord. (Ma kissé lejjebb nyitott.) Szinte naponta döntögeti ezeket az éves csúcsokat, pedig sorozatban jönnek vele kapcsolatban a rossz hírek.
Június 18-án tette közzé a Facebook a tervezett, Libra nevű kriptodeviza alapdokumentumait, amelyeket a piac, a világ nagyon vegyes fogadtatással jutalmazott. A Privátbankár szerint, ha megvalósul, nagyon fontos szerepet tölthet be a világban. De vélhetően mások is hasonlóan gondolják, már csak a kritikákból ítélve is.
Csupa kritika
Az amerikai politikusok vizsgálat iránt kiáltanak. Lényegében a Libra-terv felfüggesztését kérik – de ezt nevezhetjük a betiltásának is. A kriptodeviza-hívők szintén ezer kritikával illetik – például hogy nem eléggé decentralizált, nem is igazi kriptodeviza. Szinte senki sem szereti. Szinte mindenki elutasítja.
Volatilitás, az nincs
Miért is? A Libra, nagyon leegyszerűsítve, ötvözné a hagyományos fizetőeszközök és a kriptodevizák előnyeit. Vagy, ha úgy tetszik, kiküszöbölné a “kriptók” ismert hátrányait. Mindenesetre igencsak jól megtervezett, átgondolt valaminek tűnik. Egy korábbi fázisban az szivárgott ki, hogy 50 mérnök dolgozik rajta. (Plusz ki tudja, hány jogász.)
Kiiktatná például a nagy volatilitást – az árfolyamok őrült ingadozását –, amit a bitcoinnak folyton a szemére vetnek. Meg azt is, amikor azt mondják: hát ennek az izének nincs értéke. “Nincs mögötte semmi?”
Mi van mögötte?
A Libra mögött ugyanis kemény valuta lenne, például amerikai dollár, megbízható, bevált, konvencionális letétkezelőknél elhelyezve. (Így Donald Trump ezzel kapcsolatban egyszerűen hülyeséget twittelt a múlt héten.)
De Trump hivatkozott egy olyan törvényre is, amely eléggé szigorúan szabályozza, hogy mely társaságok lehetnek pénzügyi szolgáltatók az USA-ban. Így nem biztos, hogy a Libra az USA-ban olyan könnyen elfogadható lesz. Csakhogy… a Librát működtető alapítványt speciel éppen Svájcban jegyezték be. Talán nem véletlenül. A szoftver meg állítólag nyílt forráskódú lesz.
Svájcban?
Ki tud betiltani az USA-ban valamit, ami nem is amerikai? Elég érdekes fordulatok, harcok várhatók még itt. Ráadásul ha nem a Facebook, akkor esetleg valamely konkurense is megvalósíthatja a “világpénzt”. Vannak bőven jelentkezők…
Üzembe helyezte első nagy mesterségesintelligencia-központját Münchenben a Deutsche Telekom – jelentette be a vállalat szerdán. 
