Erre az öt dologra érdemes figyelni kedden

(Fotó: Wikimedia Commons)

Továbbra is pozitívnak tekinthető a nemzetközi befektetői hangulat, noha a húsvéthétfőn egyedüliként nyitva tartó amerikai indexek alig mozdultak el. Az ázsiai részvényindexek többsége emelkedéssel zárt, az európaiak vegyesen kezdtek, a DAX le-, a FTSE felfelé. Idehaza a BUX is pirosban áll, az OTP és a Mol gyengülése következtében, csak a Richter zöldell. Az olajárak közel féléves csúcsra – a WTI 66, a Brent 74,5 dollárra – emelkedtek arra a hírre, hogy az amerikai kormány május 3-ától megvonhatja a szankciók alóli mentességet öt, iráni kőolajat importáló országtól. Az arany árfolyama csökkent, unciája 1270 dollárt ér, míg a forint az euróval szemben a 320-as szint körül mozog.

Lássuk, mi mozgathatja ma a piacokat.

1. Vegyes adatok érkeztek

Méghozzá olyanok, amelyekre reagálhatnak a befektetők, már ha eligazodnak a nem éppen egy irányba mutató adatokban. Kezdjük a pozitív oldallal. Kína ipari termelése márciusban 8,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét, miközben a piac csak 5,9 százalékos növekedést várt – ez tompíthatja az ázsiai gazdaság lassulásával kapcsolatos félelmeket. Folytassuk a negatívumokkal, ezekből több is van.

Az Egyesült Államok ipari termelése a feldolgozó- és a szolgáltatóipar vártnál gyengébb teljesítménye következtében márciusban 0,1 százalékkal csökkent, ami ugyan enyhe mértékű, ám mégis ellentétes a 0,2 százalékos előzetes bővülési konszenzussal. A világgazdaság harmadik meghatározó gazdaságával, Németországgal kapcsolatban pedig az adhat okot aggodalomra – noha erre a befektetők már számítottak –, hogy Berlin az idei GDP-prognózisát jelentősen, 0,8-0,9 százalékról 0,5 százalékra vágta vissza (ez az erősen németcentrikus magyar exportnak sem tesz jót, így a hazai gazdasági növekedési kilátásokra is mérséklően hathat, bár Varga Mihály pénzügyminiszter egy múlt heti konferencián továbbra is 4 százalékos GDP-növekedést prognosztizált). És akkor a végére egy semleges hír: az eurózónában felülvizsgálták a márciusi inflációs adatot, ám az 1,4 százalékos pénzromlás mértéke senkit sem lepett meg.

2. Ez idézhette elő a Richter-részvények szárnyalását

Nevezetesen, hogy az Európai Parlament feloldotta azt a korlátozását, miszerint az uniós székhellyel rendelkező gyártók eddig az originális termékekre vonatkozó szabadalmak lejártát követő legfeljebb 5 éves védettség alatt a gyógyszer generikus változatából nem termelhettek, még raktárkészletet sem. E tilalom eltörlésével megszűnik az uniós gyógyszergyártók – így egyebek mellett a Richter – versenyhátránya az orosz, a kínai és az indiai konkurenseikkel szemben, miután mostantól az EU piacaira az oltalmi tanúsítványok lejáratát megelőzően hat hónappal elkezdhetik a generikus termékek gyártását, míg az EU-n kívüli értékesítésre szánt termékeket az oltalom teljes ideje alatt előállíthatják raktározási céllal. A Richter árbevételének közel 80 százalékát adják a generikus és a bioszimiláris – azaz egy már meglévő, törzskönyvezett és forgalomba hozott termékhez nagy mértékben hasonlító – készítmények. Ennek köszönhetően ment fel a hazai gyógyszerpapírok ára a múlt héten 5500 forintról 5700-ra, s drágulását – mint már említettük – a mai tőzsdenyitás után is folytatta.

3. Gyorsjelentési dömping

Április elejétől is szépen csordogáltak a tőzsdei cégek főbb adatait összegző beszámolók, az e heti azonban a szezon legsűrűbb időszaka lesz. Az S&P 500 nem kevesebb mint 140 vállalata hozza nyilvánosságra főbb számait. Ma például három társaság – a Coca-Cola, a Procter&Gamble és a United Technologies – eredményeit, valamint az ingatlanpiaci adatokat leshetik árgus szemekkel a befektetők.

4. Feszültség Európa és az USA között

Ami az amerikai Boeing, illetve az európai Airbus szabálytalan támogatása miatt alakult ki. Miután az Egyesült Államok 11 milliárd dollárnyi értékű EU-s árura helyezett kilátásba pótvámokat, erre válaszként az Európai Bizottság azzal fenyegetőzött, hogy 20 milliárd értékű termékkosárra – egyebek mellett helikopterre, mogyoróra, kézitáskákra – vet ki sarcot. A jó hír azonban, hogy a felek hajlanak a megállapodásra. Az EU-illetékesek jelezték, szívesen tárgyalnának az ipari termékekre kivetett vámokról – más kérdés, hogy Donald Trump meg azt szeretné, ha a mezőgazdasági termékek is terítékre kerülnének. Kétségtelenül nem tett jót a megegyezési szándékoknak, hogy Macron francia elnök bejelentette, nem akar olyan országgal kereskedelmi megállapodást kötni, amely nem része a párizsi klímaegyezménynek, ami egyértelmű utalás az USA-ra.

5. Hozott is, meg nem is az American Express

Ez derül ki a kártyacég gyorsjelentéséből. Míg 10 milliárd dollár fölé került árbevétele alacsonyabb az elemzők által vártnál, addig az egy részvényre jutó 2010 dolláros eredménye magasabb lett, ráadásul az egy évvel korábbi értékekhez képest mindkét sor növekedni tudott, előbbi 6,7 százalékkal, utóbbi 8,2 százalékkal – emelték ki az Equilor Befektetési Zrt. elemzői. Az American Express megerősítette, hogy az idén 7,85-8,35 dollár közötti részvényenkénti eredményre számít, az elemzői konszenzus 8,13 dollár. Részvényének árfolyama az év elejétől már 17 százalékot emelkedett.