Az európai tőzsdeindexek vegyesen állnak, ezúttal Németországban van 0,4 százalékos indexesés, miközben Párizsban fél százalékos az emelkedés, London pedig inkább stagnál. Az amerikai határidős indexek szerény pluszt mutatnak. Szerdán este a Fed kamatdöntése lehet majd a legfontosabb hír.
Az amerikai tőzsdék főbb indexei 1,1-1,7 százalékos csökkenéssel reagáltak kedden, miután a Fehér Ház megerősítette, hogy április 2-től széles körben bevezetik az új vámokat. Emellett az amerikai és az orosz elnök telefonbeszélgetéséből sem utalt semmi érdemi haladásra Ukrajna ügyében.
A BUX index kedden beállított történelmi csúcsa közelében mozog, a záróárhoz képest újabb 0,2 százalékos pluszban, de valamivel a keddi nap közbeni maximuma alatt. Az OTP kissé süllyed, a Mol emelkedik, a Richter stagnál. Nagyobbat ment a Telekom, 1,7 százalékkal drágul. Az euró jelenleg 399,0, ami 1,8 forinttal magasabb a kedd estinél.
Jól szerepelt a hazai piac kedden, a BUX egyre közelebb kerül a 90 ezer pontos szinthez. Az európai piacok jó teljesítménye tehát a magyar piacon is érzékelhető – írta a K&H Értékpapír.
Ezek hathatnak most a forintra
Süllyedt a forint a reggeli órákban, 400-401 környékére ugrott vissza az árfolyam. A gyengülés mögött a török események állhatnak, miután a líra nagyobb gyengülést mutatott a dollárral szemben, a régiós devizák is lefelé fordultak – foglalta össze a K&H Értékpapír.
Tegnap a Fitch újabb elemzése is kijött, miszerint a magyar költségvetés idén 4,5 százalékos hiányt érhet el, de 2026-ban is négy százalékos lehet a deficit mértéke. Ez magasabb a magyar kormány által korábban előrejelzett 3,7, illetve 3,5 százalékos céloknál. A Fitch azt is jelezte, hogy nem számol kamatvágásokkal idén, az alapkamat stabilan 6,5 százalékon maradhat.
A dollár erősödésével magyarázza a gyors forintgyengülést az Erste Befektetési Zrt., szerintük alapvetően a nemzetközi hírekre reagált. Eközben „fél szemmel a geopolitikát figyeli a forintpiac is”, az orosz-ukrán békekötés tető alá hozása ugyanis nem tűnik egyszerű feladatnak. Ez pedig ismét rombolhatja a kockázati étvágyat globálisan is. Fontosak lesznek a Fed esti üzenetei is este.
Jó hírek Németországból
A német parlament alsóháza kedden megszavazta a költségvetési csomagot, amely magasabb védelmi kiadásokat és egy 500 milliárd eurós infrastrukturális és éghajlatvédelmi alapot tartalmaz. A németországi ZEW gazdasági hangulatindex pedig a februári 26-ról 51,6 pontra ugrott márciusban, felülmúlva a 48,1-es várakozást. Ez egyben 2022 februárja óta a legmagasabb érték – foglalta össze az Erste Befektetési Zrt.
A hét fontos eseményei
Hétfőn februári kiskereskedelmi forgalmi adatok , kedden lakásépítési adatok láttak napvilágot az Egyesült Államokban.
- Szerdán a Fed kamatdöntése lesz napirenden.
- Csütörtökön az új munkanélküli kérelmek adatai jönnek, valamint számok a használt lakások forgalmáról.
- Már megkezdődött az Nvidia GPU technológiai konferenciája (GTC), és pénteken ér véget. Itt bemutatkoztak a Blackwell Ultra és a Vera Rubin AI-szuperchipek.
Mi várható a Fed-től?
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed hazai idő szerint 19 órakor teszi közzé a kamatbejelentést, majd 19:30-kor kezdődik Jerome Powell sajtótájékoztatója – írta az Equilor Befektetési Zrt. hírlevele. Megjelenik a frissített a makrogazdasági előrejelzés, illetve a jegybankárok kamatvárakozásait tartalmazó Dot Plot-ábra is.
Utóbbiak okozhatnak elsősorban izgalmakat.
A brókercég arra számít, hogy a második-harmadik negyedévben kamatcsökkentésre kényszerülhet a jegybank, azonban erre vonatkozó utalást most még nem fognak tenni a döntéshozók.
Már nem olyan drágák a részvények?
Az amerikai piacok elmúlt havi, nagyobb mértékű csökkenését követően érdemes ránézni a piaci értékeltségekre. Most olcsó vagy drága a részvénypiac? – tette fel a kérdést Miró József, az Erste Befektetési Zrt. vezető elemzője.
Az értékeltségek nagyot csökkentek mostanra.
Ennek az egyik oka az árfolyamcsökkenés (ami mintegy tíz százalék), a másik, hogy az előremutató EPS (egy részvényre jutó eredmény) is változott. Hiszen a korábbi 2024-essel szemben már a 2025-ös eredmények szerepelnek benne. Egy negatív tényező, hogy szeptember óta az idei eredményvárakozás mintegy három százalékkal csökkent.
Még jöhet egy feketeleves?
Mindez azonban az S&P 500 index értékeltségében valamivel kisebb, mint húsz százalékos javulással járt, de a Nasdaq esetében még ennél is nagyobb a változás. (Itt nagyobb, mintegy 15 százalék volt az árfolyamcsökkenés is.)
Mostanra egészen közel kerültek az indexek az átlagos értékeltséghez. Ugyanakkor a gazdasági bizonytalanság növekedett, s még mindig nem tekinthetők olcsónak a húsz éves átlagos értékeltséghez viszonyítva.
A szerző azonban attól tart, hogy még nem vagyunk ki a vízből, túl jó a hangulat, “nagy valószínűséggel még meg kell érkeznie az igazi félelemnek a piacokra ahhoz, hogy stabilizálódjanak az árfolyamok”.
Észbontó jóslatok etherre
Az ether/bitcoin (ETH/BTC) keresztárfolyam 0,015 alá esett, ami 2020 óta nem látott alacsony érték, vagyis az ether folyamatosan leértékelődött a nagy testvérhez képest az utóbbi mintegy két és fél évben.
Most a Standard Chartered 60 százalékkal, tízezer dollárról négyezerre csökkentette 2025-ös ether-célárát – ami azonban még mindig borzasztó messze van az 1950 dolláros piaci ártól. A korábbi célárai egyébként 2024-re nyolcezer, hosszú távra pedig 26-35 ezer dollár voltak.
Vérszívó Layer 2-k
Geoffrey Kendrick elemző kulcsfontosságú tényezőként említi az olyan Layer 2-ket (második rétegű blokkláncokat), mint a Base, amelyek 50 milliárd dollár tőkét szívtak el az Ethereumtól a 2024. márciusi Dencun-frissítés óta.
Kendrick 2028-2029-re ennek ellenére 7500 dollárra várja az ether árfolyamát. A 2025-ös Pectra frissítés pedig szerinte fellendítheti az Ethereum-rendszert.
Jórészt hiába körözik a Lazarus-zsákmányt
Kezdetben úgy tűnt, hogy kriptovilág nagy része össze tud fogni a rekordnagyságú Bybit-hackelés ügyében. A DeFi (decentralizált pénzügyi) protokollok bojkottálják is az Észak-Koreához kapcsolódó tranzakciókat. Ám a Bybit által felajánlott “LazarusBounty” díjazási program, amely összesen 140 millió dollárt (a visszaszerzett pénz tíz százalékát) kínálta fel, eddig csak 2,2 millió dollárt ítélt oda 13 fejvadásznak. A teljes ellopott összegnek pedig mindössze 3,22 százalékát (mintegy 44,37 millió dollárt) sikerült befagyasztani a programon keresztül.
Bár az ellopott vagyon 89,96 százalékát (mintegy 1,26 milliárd dollárt) jelenleg is nyomon követik, ennek zöme egyelőre a visszaszerzési erőfeszítések hatókörén kívül maradt. A pénzeszközök további 6,8 százaléka (94,9 millió dollár) „válaszra vár” jelzéssel van ellátva.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke még nem döntött. 
