Az egyik szerint még március 28-án meglepte a három napos betétiek maximumának 500 milliárd forintra csökkentése a befektetőket. A forint már akkor látványos gyengülést mutatott az MNB közleményét követően, és légyegében azóta araszolgat felfelé. A piacon ugyanis ennél magasabb korlátot vártak, sokan úgy értékelték, hogy újabb 100 milliárd forint ömlött a bankközi pénzpiacra. Plusz egyéb eszközökkel is növelte a forintlikviditást az MNB.
|
| További árfolyamok>>>> |
Egy másik, hosszabb távú magyarázat szerint mivel a hazai bérek a vártnál jobban emelkednek, ez idővel ronthatja az ország fizetési mérlegét. Jelenleg ugyanis sokkal többet exportálunk, mint importálunk, az EU-s támogatásokból is eurómilliárdok áramlanak be, ráadásul a külföldön dolgozók hazautalásai is egyre nagyobb súllyal esnek latba.
Mindezek a tényezők növelik a fizetési mérleg többletét, azaz egyre több deviza áramlik az országba, ami erősítené a forintot. Ezt próbálja az MNB különböző intézkedéseivel ellensúlyozni, a forintot gyengíteni. Ha a növekvő bérek miatt az import jelentősen fel tudna futni, az segítene neki ebben, gyengítő hatással járna.
|
| További árfolyamok>>>>> |
Ehhez hozzájárulhat, hogy az infláció az előrejelzések szerint évi három százalék környékére emelkedik, az európai szint fölé. A reálkamat pedig negatívvá válik, vagy inkább már vált is. Ilyenkor a polgároknak nem éri meg megtakarítani, mert a pénzük csak veszít értékéből. Érdemesebb lenne elkölteni, elfogyasztani, tartós javakba, ingatlanokba beruházni. (Az MNB legutóbbi jelentése szerint ez a hatás Magyarországon nem volt kimutatható az utóbbi években, ami azonban nem jelenti azt, hogy a jövőben sem fog jelentkezni.)
Sokszor azonban a forintot nem annyira belföldi, mint inkább nemzetközi folyamatok befolyásolják. Ilyen lehet, hogy Európában sok a politikai bizonytalanság, elsősorban a franciaországi választások miatt. A biztos menedéknek számító német tíz éves kötvények hozama sok hónapos mélyponton van.
Csakhogy az utóbbi egy hónapban a magyar és lengyel tíz éves államkötvények hozama is sokat esett (évi 3,7 százalékról körülbelül 3,4 százalékra). A lengyel złoty pedig az utóbbi hónapokban mintegy négy százalékkal erősödött, miközben a forint egy százalékkal gyengült. Ez amellett szól, hogy a forint inkább hazai tényezők miatt gyenge. A török népszavazás hatása egyelőre nem világos. A cseh korona árfolyamának elengedése pedig esetleg úgy játszhatna szerepet, ha forint helyett koronát vesznek a spekulánsok, de ennek inkább a küszöb április eleji eltörlése előtt volt némi értelme.
Ha idei csúcsán is van a forint, azt nem lehet mondani, hogy ez szélsőséges ár lenne. Az utóbbi években többször is elérte a 315-öt, például tavaly decemberben, tavaly júniusban és 2016 januárjában is. Azt is mondhatjuk, hogy semmi sem történt, hiszen az euró/forint 305-315, vagy tágabban véve 300-320 forintos, több éve jellemző sávjából nem lépett ki.
Ma reggel mindenesetre több nagyobb brókercég is megemlítette a forint gyengülését. Az Equilor Start hírlevele szerint| 315-ig emelkedhet az euró/forint, miután több hónapja nem látott szintre gyengült a forint a tegnapi kereskedésben. A technikai kép alapján „akár a 315-ös szint is elérhető lehet napokon belül, ahol fordulatra számítunk” – írják.
Az Erste Befektetési szerint az ünnepek alatt tovább gyengült a forint és idei mélypontjára ért. A többi régiós deviza is gyengén teljesített. „Tegnap a 313-as ellenállást is áttörte az EUR/HUF, így a devizapár következő szintje a 315 forintnál található decemberi lokális maximum” – írták szintén reggel.
Az OTP-alapok április 11-én kiadott márciusi hírleveleiből kitűnik, hogy többük is a forint gyengülésére számított március végén. Az OTP EMDA kezelője azt írja, "az Alap árfolyamának alakulását meghatározó pozíció továbbra is a dollár és a török líra long, illetve a forint short pozíció." Az OTP Supra pedig arról számolt be, hogy „a devizás kitettségünkben nem történt jelentős változás. Továbbra is a forint értékvesztésére számítunk az euróval, a dollárral és a zlotyval szemben.”. (Az alap ugyanakkor részvénykitettségét tovább növelte OTP és Mol-részvények vásárlásával a március végi Groupama- illetve CEZ-eladások során.)
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
