|
| Bika - a masszív tőzsdei árfolyam-emelkedések jelképe |
Csak az október végéig eltelt két év alatt 72 százalékkal emelkedett a Budapesti Értéktőzsde indexe, a BUX. Eközben azonban az MNB adatai szerint a magyar magánbefektetőknél (háztartásoknál) levő, hazai kibocsátású tőzsdei részvények értéke mindössze 10,5 százalékkal ment fel. Ez 292 milliárd forintról 323 milliárdra való emelkedést jelentett.
A magyarázat nem abban van, hogy csupa stagnáló, elfelejtett részvényt vettek volna, ugyanis eközben értékesítettek is sokat, összesen 106 milliárd forintnyi részvényt. Októberben ez még gyorsult is, majdnem 20 milliárdért adtak el ebben a hónapban, ami március óta nem fordult elő.
Beleadnak az emelkedésbe, nem vesznek sokat esésben
Márciusban egyébként 41 milliárd volt az értékesítés, pont akkor, amikor a BUX a január-februári visszaesés után újra lendületet vett és gyors vágtával átlépte a 25, majd 26 ezer pontot. Októberben is elég szépen emelkedett az index, láthatólag tehát a magyar háztartások az emelkedéseket részvényeladásokra használják ki. Néha, ám nem mindig, az eséseket pedig vételekre, így volt ez idén május-júniusban, de nem volt így január-februárban.
A BUX tehát főleg felfelé tartott, miközben a háztartások nagyrészt eladtak. Eközben a külföldiek részvényállománya 2489 milliárd forintról 4012 milliárdra nőtt, azaz 61 százalékkal. Kis mértékben azonban ők is nettó eladók voltak, 60 milliárdért értékesítettek a hazai tőzsdei részvényekből. A vevői oldalon csak a magyar vállalatok álltak, sem az állam, sem a hazai pénzintézetek nem vásároltak részvényt.
Így is sokat kerestek rajta
Mindezek ellenére a magyar lakosság 139 milliárd forint árfolyam-nyereséget ért el az október végéig eltelt két évben, a külföldiek 1523 milliárdot, a magyar állami szektor pedig 277 milliárd forintot. A lakosság mindössze a tőzsdei részvények 5,4 százalékát tartja, két éve ez még 7,5 százalék volt, a hanyatlás számottevő. Külföldieké volt októberben a részvények 66,8 százaléka.
Csak bele-bele kaptak
Hogy a külföldön kibocsátott részvényekkel mi a helyzet, ebből nem tudni, sok magyar magánbefektető már korábban átállt részben vagy egészben a külföldi spekulációkra. A hazai tőzsde ugyanis túl kicsi, itt befektetési célpontnak általában csak 3-4, jó esetben 6-7 részvényt szoktak tekinteni. A részvényekbe fektető befektetési alapokon keresztül tulajdonolt részvények értéke is inkább stagnálhatott, legalábbis erre utal ezen alapok alig változó össztőkéje.
Amint korábban az Equilor private banking igazgatója, Nagy Bertalan elmondta, tapasztalataik szerint sok magyar befektető nem maradt ugyan ki az emelkedésből, de csak időnként, rövid időre szállt be, 5-10 százalékos árfolyam-nyereséget zsebre vágva.
