Sok akkuhoz sok kobalt
A Tesla által kifejlesztett akkumulátorokat elvileg az autókhoz tervezték, de még mindig nem elég hatékonyak, hisz nem lehet velük 500 km-t megtenni, mint a belsőégésű motoros autókkal. Arra viszont kiválóak lehetnek, hogy az iparnak szünetmentes áramot biztosítsanak, és arra is, hogy a nap-, és szélenergiát akár ipari, akár háztartási célokra rövidebb időszakra tároljuk velük.
Ez hihetetlenül megnövelte az akkumulátorok iránti igényt, ezért most a gyártás erősen felfutóban van. Az akkumulátorhoz viszont kell egy bizonyos fém, a kobalt, ami iránt így ugyancsak megnőtt a kereslet. A Földön könnyen feltárható készlet viszont egy földrajzi területen, Afrika egy bizonyos részén húzódik, főleg egy országban: Kongóban (pontosabban a Kongói Demokratikus Köztársaságban).
Egy országban van a java
A bányászatban az ERG (Eurasian Resources Group) jár élen, a cég most egy 2,2 milliárd dolláros beruházást tervez, mellyel az ország a világ elsőszámú kobaltkitermelője lesz. A munkálatokat már megkezdték, 20 hónapon belül terveik szerint el is készül a projekt, és a teljes kapacitás elérésekor maga az ERG lesz a világ legnagyobb kobaltkitermelő cége. A nyitáskor évi 14 ezer tonna kobaltot terveznek kitermelni, ami felfuttatható 21 ezer tonnáig.
A kibányászott fémet először Kínába szállítják, ahol az akkumulátorgyártás java zajlik jelenleg, és onnan kerül olyan cégekhez, mint a Tesla. A kobalt mellett egyébként a kongói lelőhelyeken rezet is fognak bányászni: induláskor 70 ezer tonnát, ami felfuttatható 105 ezer tonnára. Ráadásul a kitermelési költség olyan alacsony, hogy még akkor is bőven megéri, ha a mostani nyomott rézár még innen a felére esik.
Szegény ország, jól jön neki
A Kongói Demokratikus Köztársaság egyébként Afrika negyedik legnépesebb országa Nigéria, Etiópia és Egyiptom után, lakossága 70 millió. Területe a második legnagyobb az afrikai országok között, egyúttal itt van a második legnagyobb összefüggő esőerdő az Amazonas-medence után.
Az országnak történelme során több neve is volt. A gyarmatosítás során először Kongói Szabadállam, majd Belga Kongó lett (ekkor jött létre a másik Kongó, az francia gyarmat lett). 1960-ban nyerte el függetlenségét, első vezetője a baloldali Lumumba volt, akiről nálunk utca is volt elnevezve. Őt megdöntötte Mobutu, aki hosszú diktatúrára rendezkedett be az országban, hatalmát csak 1997-ben döntötték meg. Országát Zaire-ra nevezte, majd bukásakor kapta az ország a Kongói Demokratikus Köztársaság nevet. Az ország politikai helyzete azóta is meglehetősen ingatag, gyakori puccsok követik egymást.
Ugyanakkor igen szegény országról van szó, az egy főre jutó GDP a legalacsonyabbak közt van a világon. A bányászat a gazdaság legfontosabb ága, ezért ha jelentősen fellendül az iparág, az nagyot javít az ország gazdasági helyzetén.
A vállalatok 57 százaléka számolt be jelentősebb digitális fejlesztésről, ami a kutatás történetének legmagasabb értéke. 
