A Mol 2 forinttal, 0,08 százalékkal 2388 forintra csökkent, 2,4 milliárd forintos forgalomban. Az OTP-részvények ára 350 forinttal, 2,11 százalékkal 16 955 forintra erősödött, forgalmuk 20,7 milliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom árfolyama 1,0 forinttal, 0,25 százalékkal 407 forintra esett, forgalma 146,2 millió forint volt. A Richter-papírok árfolyama 85 forinttal, 1,06 százalékkal 7965 forintra gyengült, a részvények forgalma 2,1 milliárd forintot ért el.
A kis és közepes részvények indexe, a BUMIX 3700,79 ponton zárt kedden, ez 8,67 pontos, 0,23 százalékos csökkenés a hétfői záráshoz viszonyítva. A részvénypiac forgalma 25,8 milliárd forint volt, a vezető részvények ára az erősödő OTP kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest.
Józsa Bence, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője elmondta: folyamatosan csúcsokat döntöget a BUX. Az OTP árfolyama 52 hetes csúcson van, volt 17 ezer forint felett is a kereskedés során, záráskor is 2,0 százalék feletti emelkedéssel 16 955 forintra erősödött, ami a pénteki 16 605 forint után újabb csúcs. Kitért arra: reggel a Mol bejelentette, hogy megvásárolja az OMV 120 töltőállomásból álló kiskereskedelmi hálózatát Szlovéniában, a vételár 301 millió euró, a tranzakció 2022-ben zárulhat. Az OMV Slovenija az ország második legnagyobb kiskereskedelmi hálózatát működteti három különböző márkanév alatt. A Mol-csoport az INA-val együtt a felvásárolt vállalat nagykereskedelmi üzletágát is tartalmazó eszközök 100 százalékos tulajdonosa lesz. Az árfolyamra a kedvező hírnek nem volt hatása - mondta.
Újabb történelmi csúcson zártak az európai részvények az utazási cégeknek és az ingatlanvállalatoknak köszönhetően, de a meglepően gyenge német ipari termelési adatok és a nagy-britanniai korlátozások feloldását övező kételyek fékezték az emelkedést. A hatszáz legnagyobb európai vállalat árfolyamának változását követő Stoxx Europe 600-as index 0,10 százalékkal, 454,02 ponton ismét történelmi csúcson zárt, de napközben 455,66 ponton is járt az értéke.
A nap nyertese az utazási és üdülési szektor, amelynek alindexe 1,82 százalékkal, 273,28 pontra ugrott. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy a Goldman Sachs amerikai befektetési bank vételre módosította az easyJet angol diszkont légitársaság ajánlását. A frankfurti DAX-index viszont 0,23 százalékos mínuszban zárta a napot, miután a legfrissebb adatok szerint csökkent az ipari termelés áprilisban Németországban, jelezve, hogy a globális csiphiány és az egyéb szűk ellátási keresztmetszetek hátráltatják a legnagyobb európai gazdaság fellendülését.
A londoni FTSE-100 mutató 0,25 százalékos pluszban fejezte be a kereskedést, az indexet támogatta a font gyengülése, valamint az éves bevételi előrejelzését javító British American Tobacco dohányvállalat árfolyamának emelkedése. Rontotta viszont a hangulatot az a sajtóértesülés, hogy elhalaszthatják a brit kormány nyitási menetrendjének utolsó, negyedik szakaszának június 21-re tervezett elindítását a SARS-CoV-2 vírus új mutációinak terjedésével kapcsolatos aggodalmak miatt.
Enyhe emelkedéssel nyitottak irányadó New York-i tőzsdemutatók kedden. A befektetők kivárásra rendezkedtek be a csütörtökön megjelenő amerikai inflációs adatok előtt, míg a Tesla amerikai autógyártó az erős kínai értékesítési adatokra közel 3 százalékkal drágult a nyitás előtti elektronikus kereskedésben. A 30 vezető iparvállalat DJIA-indexe 15,6 pontos, 0,05 százalékos, az S&P 500-as mutató 7,3 pontos, 0,17 százalékos, a technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója pedig 64,6 pontos, 0,47 százalékos pluszban nyitotta a napot.
A Tesla árfolyama 2,95 százalékkal emelkedett a nyitásban arra hírre, hogy májusban az előző hónaphoz képest 29 százalékkal ugrott meg a Kínában gyártott és értékesített elektromos autóinak száma. A kínai elektromosautó-gyártók, a NIO, a Li Auto és az Xpeng amerikai részvényei 1,6 és 2,2 százalék közötti pluszban várták a nyitást.
Az amerikai technológiai óriásvállalatok enyhe pluszokban forogtak a nyitás előtt, az Amazon, az Apple, a Netflix, a Facebook és a Google anyagvállalata, az Alphabet árfolyama 0,3 százalék és 0,6 százalék közötti mértékben nőtt, miközben a befektetők továbbra is a nagy multinacionális vállalatok erősebb megadóztatását célzó nemzetközi terv lehetséges hatásait latolgatják.
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
