Az európai tőzsdék szépen teljesítettek, egy százalék körüli pluszban is voltak, majd ez 0,8 százalékra szelídült. A német és francia indexek 0,8, a brit 0,6 százalékkal emelkedtek, az autóipar és a vegyipar volt a húzóerő. Folytatódik a vita, kell-e a Deutsche Banknak tőkeemelés, a részvények azonban ma végre két százalékkal emelkedni tudtak.
Az USA-ban délután Janet Yellen beszélt, a Fed elnöke főleg a bakszektor szabályozásával foglalkozott, de optimistán szólt az USA munkaerő-piacáról is. Az USA tőzsdéi szerény pluszból kis mínuszba mentek át, a főbb indexek 0,1-0,2 százalékos mínuszban voltak hat után.
Itthon a BUX index egész nap szerény, negyed-fél százalékos pluszban volt, de a végén hirtelen pár pontos mínuszba zuhant. A Richter esett 0,6 százalékkal 5518 forintra, az OTP stagnált 7148-on. A Mol 0,3 százalékkal 16 795-re emelkedett, a Telekom 0,7 százalékkal 452-re ment fel.
A forint a múlt heti sok hónapos rekord után kissé gyengült, 60 fillérrel feljebb, 308,40-re ment az euró. A dollár kissé erősödött a jenhez és az euróhoz képest. Az olaj egy százalék feletti pluszban is volt, azután egy benzinkészlet-adat nyomán mínuszba esett, majd ismét pluszba lendült, talán az OPEC-csúcs miatt. Este későn már ismét két százalékos pluszban volt.
A KBC Equitas szerint a Mol, ha akarna, fejőstehén is lehetne. Alacsony ugyanis az eladósodottsága, erős a készpénztermelése, ha akarná, az osztalékfizetés valósággal felrobbanhatna. És még felértékelődési potenciál is van a részvényben. A cég annak ellenére is optimista a Mol-ra, hogy az árfolyam az elmúlt egy évben már jelentős mértékben, 40 százalékkal emelkedett.
„Egyáltalán nem kellene megfeszítenie magát a cégnek, hogy jövőre 800, aztán 1200 forintos papíronkénti osztalék érkezzen (ami vonzó, 5-7%-os osztalékhozamot jelentene), sőt, emellett még akár egy látható méretű akvizícióra is futná” - írják.
Még 2021-ben indult távol-keleti útjára a miniszter. 
