Integráció
Az alapötlet az, hogy a napelemek gyártásával teljes vertikumot alkotna a Tesla-csoport az elektromos energia megtermelésétől a tárolásán át az autózásban való felhasználásig. Elon Musk ezt az egyéni fogyasztó esetében úgy jellemezte, hogy ha valaki megveszi Tesla autóját, nem kell, hogy az áram miatt fájjon a feje, mert egyszerre megkapja hozzá a háztetőre szerelhető napelemet és az általa termelt áramot tárolni képes akkumulátort is. Az akkumulátorokat amúgy is gyártania kell az autókhoz, de terve szerint sokkal többet fog készíteni belőlük, így azokat a háztartások is vásárolhatják.
Így tulajdonképpen a saját házzal rendelkező amerikaiakat célozta meg üzenetével, de a dolog mögött több is lehet. Musk már többször jelezte, hogy az elektromos autózásnál a töltés majd leginkább éjjel, otthon fog zajlani, de ez azért nem old meg mindent. A társasházban lakóknak, ha az utcán parkolnak, szóba sem jön ez a lehetőség, ha pedig hosszabb útra indul valaki, az utak mentén található töltőket kell igénybe vennie.
Sok áram kell majd olcsón
Ezeken pedig nem kevés áramot fognak vételezni, és egyáltalán nem mindegy, hogy ezt honnan veszik, milyen áron kapják az áramszolgáltatótól, netán megtermelik-e saját maguk? Nem zárható ki, hogy Musk terveiben saját naperőművek üzemeltetése is szerepel, ahogy más nagy fogyasztók, mint pl. a Google, is üzemeltetnek saját áramtermelő egységeket. Így a cégcsoporton belül gyártott napelemek már igencsak jól jöhetnek.
Megfeszül
A részvényesek mindenesetre nem voltak elbűvölve az ötlettől, az árfolyam rögtön esett is 11-12 százalékot, bár még nem az éles kereskedésben. A befektetőket leginkább az aggasztja, hogy mivel a cég eddig nem tudott még nyereségessé válni (bár már közelít hozzá), ezért a sok szükséges beruházás mellett erre sincs szabad pénze, így újra tőkeemelést kell majd végrehajtani, kötvény-, vagy részvénykibocsátással. Ez rövidtávon csökkenti a részvényesi értéket, sőt még azt a kockázatot is növeli, hogy a cég túlvállalja magét, mielőtt megindulna a várva várt hatalmas nyereség kasszába érkezése.
Egész más, ha egy cég nyakig ül a pénzben, és így hajt végre egy nem feltétlenül olcsó cégfelvásárlást. Jó példa erre a Microsoft, amelyik tokkal-vonóval megveszi a LinkedIn-t, fundamentális értékelés szerint elég drágán. De ha nem jön be a bolt, esetleg horribile dictu úgy járna vele, mint a Magyar Telekom az iwiw-el (megvette 1 milliárd forintért, majd végül lekapcsolta a szervert, tehát bukta az egészet), még akkor sem történik dráma, hisz a cégnek van akkora tartaléka, hogy egy ilyen kockázatot vállalhasson.
Csak nehogy a torkán akadjon
Nézzük ezek után a portékát, amit a Tesla a nyakába vesz. A vételár 2,8 milliárd dollár, de a cég 6 milliárd dollár körüli kötelezettséggel rendelkezik, melynek egy része visszafizetendő hitel. Noha a SolarCity piacvezető Amerikában a háztetőre szerelhető napelemek piacán, egyelőre negyedévről negyedévre veszteséges, miután egy viszonylag bonyolult üzleti modell szerint működik. Ennek része, hogy a vásárlók nem akkor fizetnek, amikor elviszik az árut, hanem havi részletekben, amely kevesebb, mint a villanyszámlájuk. A Reuters szerint a Teslánál abban bíznak, hogy az így folyamatosan beérkező pénz fedezni fogja a kötelezettségek fizetését.
A SolarCityt egyébként maga Musk alapította unokatestvérével 2004-ben, és most is 22 százalékos részesedése van benne. Így nyilván valamelyest édesgyermekének tekinti a céget, akárcsak a Teslát, melyben 19 százalékot birtokol, így a közvetlen üzleti szempontokon kívül lélektaniak is szerepet játszhatnak a döntésben. Kétségkívül a Solarcity papírja 60 százalékot esett az év folyamán, miután a befektetők megunhatták az örökös veszteséget, így most válhatott vonzóvá az ár Musk elképzelése szerint. Az ügylet persze még nem eldöntött, a SolarCity részvényeseinek még rá kell bólintaniuk.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
