Méretes ugrás
Míg május 29-én napközben még 327,5 forintot kellett adni egy euróért, és ezzel vészesen közel volt az árfolyam az örökös leggyengébb forintértékhez (330-331), addig pénteken már csak 320 forintba került a közös európai fizetőeszköz egy egysége. Ilyen rövid idő alatt ekkora erősödésre már rég volt példa, ez elég biztató a forint további sorsát illetően. Kérdés, hogy láthatunk-e ezúttal tartósabb erősödést, akár kettessel kezdődő árfolyamot is?
Rengeteg deviza kellett
Pár éve egyszer már úgy tűnt, hogy reális ez a szint, de kiderült, hogy a svájci frank hitelek forintra váltása és az államadósság devizaarányának leépítése olyan hatalmas összegű devizát igényel (becsléseink szerint kb. 40 milliárd euró az elmúlt öt évben), ami nem tett lehetővé a forint erősödését, sőt, inkább gyengítő hatása volt.
|
| Euró/forint, öt év. |
A forintra ható egyéb fundamentális tényezők kedvezőek voltak: folyamatos többletes volt a kereskedelmi és fizetési mérleg, alacsony volt a költségvetési hiány, csökkent a GDP-arányos államadósság. Az fizetési mérleg többletéből adódó devizára azonban szükség volt az említett 40 milliárdhoz, így nem jelent meg a piacon kínálatként, vagyis az eurót gyengítő, a forintot erősítő hatásként.
Csökken a nyomás
Kérdés, hogy mi várható a következő időszakban? Az államadósságon belül már csak nagyjából 18 százaléknyi devizaarány van, ennek egy része hazai lakossági eurós államkötvény. Ebből adódóan még lesz devizaigény, ha az ÁKK le a következő években lejáró nemzetközi devizakötvények helyett is hazai, forintalapú kötvényeket bocsát ki, de ez már jóval kisebb, mint a korábbiak.
Így a forintra sokkal kevésbé fog nyomás nehezedni, azonban a tartós erősödés vélhetően csak akkor következik be, ha a folyó fizetési mérleg többlete növekedni kezd most zajló, exportra termelő beruházások hatására. Így a következő egy-másfél évben még nem valószínű akkora erősödés, ami az elmúlt 4-5 év átlagos sávjából (305-325) kibillentené az árfolyamot, de azt követően már megnő ennek az esélye.
Szlovákia beadta panaszát az Európai Unió bíróságához az orosz gáz importját tiltó és az orosz kőolaj behozataláról szóló uniós döntés miatt. 
