Méretes ugrás

Míg május 29-én napközben még 327,5 forintot kellett adni egy euróért, és ezzel vészesen közel volt az árfolyam az örökös leggyengébb forintértékhez (330-331), addig pénteken már csak 320 forintba került a közös európai fizetőeszköz egy egysége. Ilyen rövid idő alatt ekkora erősödésre már rég volt példa, ez elég biztató a forint további sorsát illetően. Kérdés, hogy láthatunk-e ezúttal tartósabb erősödést, akár kettessel kezdődő árfolyamot is?

Rengeteg deviza kellett

Pár éve egyszer már úgy tűnt, hogy reális ez a szint, de kiderült, hogy a svájci frank hitelek forintra váltása és az államadósság devizaarányának leépítése olyan hatalmas összegű devizát igényel (becsléseink szerint kb. 40 milliárd euró az elmúlt öt évben), ami nem tett lehetővé a forint erősödését, sőt, inkább gyengítő hatása volt.

Euró/forint, öt év.

A forintra ható egyéb fundamentális tényezők kedvezőek voltak: folyamatos többletes volt a kereskedelmi és fizetési mérleg, alacsony volt a költségvetési hiány, csökkent a GDP-arányos államadósság. Az fizetési mérleg többletéből adódó devizára azonban szükség volt az említett 40 milliárdhoz, így nem jelent meg a piacon kínálatként, vagyis az eurót gyengítő, a forintot erősítő hatásként.

Csökken a nyomás

Kérdés, hogy mi várható a következő időszakban? Az államadósságon belül már csak nagyjából 18 százaléknyi devizaarány van, ennek egy része hazai lakossági eurós államkötvény. Ebből adódóan még lesz devizaigény, ha az ÁKK le a következő években lejáró nemzetközi devizakötvények helyett is hazai, forintalapú kötvényeket bocsát ki, de ez már jóval kisebb, mint a korábbiak.

Így a forintra sokkal kevésbé fog nyomás nehezedni, azonban a tartós erősödés vélhetően csak akkor következik be, ha a folyó fizetési mérleg többlete növekedni kezd most zajló, exportra termelő beruházások hatására. Így a következő egy-másfél évben még nem valószínű akkora erősödés, ami az elmúlt 4-5 év átlagos sávjából (305-325) kibillentené az árfolyamot, de azt követően már megnő ennek az esélye.