MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Ahogy arról korábban a Privátbankár.hu-n beszámoltunk: az Alkotmánybíróság szerint sincs rendben, hogy csak a Quaestor ügyfeleinek, közülük is csak a kötvényeseknek térítené meg a kárát a jogalkotó, pedig sokan járnak nagyon hasonló cipőben. Az is alaptörvény-ellenes, ahogy az ügyben ártatlan bankokat, szolgáltatókat bevonnák a kártalanításba. 100 milliárd forint kifizetése csúszik tovább. Részletek >>

Legalább lesz valamilyen kártalanítás

Wnidisch László, az MNB felügyeleti alelnökének véleménye szerint az Alkotmánybíróság döntése nem feltétlenül rossz hír a Quaestor-károsultak számára, mivel a testület csak a kártalanítás módját kifogásolta, de azt egyértelművé tette, hogy önmagában a kártalanítás az alaptörvénnyel összeegyeztethető.

6 millió alatt vagy, mégsem kaptál meg minden pénzt? Ez az oka

Az alelnök beszámolt arról, hogy a Quaestor-károsultaknak egyelőre 83 milliárd forintnyi, a befektető védelmi alapra vonatkozó jogszabályok szerinti kártalanítást fizettek ki. Ha valakinek legfeljebb 6 millió forint értékű Quaestor kötvénye volt, és mégis csak ennél kisebb összeget kapott a Befektető-védelmi Alaptól, annak az az oka, hogy az alap csak a fiktív kötvény értékesítésével okozott kárt téríthette meg, az ügyfelek értékpapírszámláin rendelkezésre álló valós kötvények ellenértékét nem, hiszen ezek esetében visszaélésről nincsen szó - magyarázta Windisch László.

A jegybank egyébként nem tervezi, hogy maga kártalanítsa a Quaestor-kötvényeseket, erre Windisch László szerint jogilag nincs is lehetősége.

Melyik felügyelet a felelős?

Windisch László a jegybanki felelősség felvetését politikai indíttatású támadásnak értékelte, miután az Országgyűlés csak 2013 őszén adta át a pénzügyi felügyelés jogkörét a Magyar Nemzeti Banknak.

Mind a Buda-Cash, mind a Quaestor és Hungária Értékpapír ügyében egyértelműen 1997-1998-ra nyúlik vissza a visszaélés-sorozat kezdete, a brókercégek 15-16 évig zavartalanul megkárosíthatták ügyfeleiket - hívta fel a figyelmet a felügyeleti alelnök, jelezve: mire az MNB a pénzügyi szektor felügyelője lett, a feltárt károk több mint 90 százaléka már bekövetkezett.  Ugyanakkor az MNB felügyeleti alelnöke nem nevezte alaptalannak a korábbi pénzügyi felügyeleti rendszer felelősségére vonatkozó véleményeket.

Korábban Binder István, a jegybank felügyeleti szóvivője volt a Napi Kommentár vendége - arról is kérdeztük, a várható pereskedés helyett miért nem segíti ki az állam azokat a károsultakat, akiknek a dán Saxo Banknál maradt a pénzük? Binder István beszélt még a Magyar Nemzeti Bank felelősségéről és arról, miért nem pereli rosszhiszeműség miatt a Külgazdasági és Külügyminisztériumot a felszámoló: