Nem jött össze a szép zárás a Molnak

A szerkesztőségünknek megküldött közlemény szerint folytatódott a normalizálódás az iparágban, ami 2024-ben az adózás előtti eredmény 23 százalékos csökkenéséhez vezetett. A 2024-es teljes éves organikus beruházások 16 százalékkal nőttek, elsősorban a Downstream nagyleállásokhoz kapcsolódó fenntartó beruházások magasabb szintje miatt.

A Downstream 2024-ben a stratégiai céloknak megfelelően teljesített, 2023-hoz képest enyhe visszaeséssel, elsősorban a finomítói árrések folyamatosan csökkenő tendenciája és az év első kilenc hónapjában zajlott nagyleállások miatt. A negyedik negyedévet tekintve a Feldolgozás és Kereskedelem volumennövekedése erőteljes volt, mivel az utolsó negyedévben nem volt nagyleállás, de az alacsonyabb finomítói árrések negatívan befolyásolták az EBITDA-t. A petrolkémiai EBITDA mínuszban maradt, amit a Pozsonyban lezajlott nagyleállás miatti alacsonyabb kibocsátás befolyásolt, míg az árrésekre továbbra is nyomás nehezedett mind az alapanyag-költségek, mind a gyenge kereslet miatt. A fő piacokon, például Magyarországon és Horvátországban az üzemanyag-piaci kereslet csökkenése ellenére a teljes üzemanyag termékértékesítés 5 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

Az Upstream továbbra is jelentősen hozzájárult a csoport teljesítményéhez, a negyedik negyedéves eredményeket mind az árkörnyezet, mind a termelési mennyiség támogatta. Az olajárak körülbelül 7 százalékkal csökkentek az előző negyedévhez képest, de az európai földgázpiacok volatilitása és az ACG mező hozzájárulása miatt összességében pozitív volt az árhatás. A Mol magyarországi termelési szint emelésére irányuló törekvéseinek köszönhetően teljesültek a hatósági szerződésekben meghatározott 2024-es termelési kvóták, így nem várható extra bányajáradék. A készpénztermelés továbbra is robusztus maradt, míg a teljes szénhidrogén-termelés 2024 negyedik negyedévében elérte a napi átlagos 94,8 ezer hordóegyenértéket, és a teljes évre vonatkozó 92-94 ezer hordós termelési előrejelzést is teljesítette 93,8 ezer hordó szinten.

A Fogyasztói Szolgáltatások teljesítményét a nem-üzemanyag termékek terjeszkedése hajtotta, az organikus növekedés a töltőállomások számának csökkenése ellenére is folytatódott. Az üzemanyag-értékesítés kis mértékben pozitívan járult hozzá az eredményekhez, bár a makrogazdasági tényezők visszafogták az általános növekedést. Az üzemanyag-árrések továbbra is nyomás alatt maradtak a gazdasági lassulás miatt, amit részben ellensúlyozott a prémium üzemanyag-termékek iránti növekvő kereslet. A hálózat mérete 2024 végére nem változott szeptemberhez képest, 2 335 töltőállomás volt, de éves szinten 4 százalékkal csökkent a lengyel és szlovén tranzakciókat követő töltőállomás-értékesítések miatt. A növekedés elsődleges mozgatórugói továbbra is a nem üzemanyag-árrések voltak, a Fresh Cornerek száma 2024 végére 1329-re nőtt, ami 3 százalékos növekedést jelent az előző negyedévhez képest és 6 százalékos növekedést az előző évhez képest.

A Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások, a Mol-csoport hulladékgazdálkodási üzletága 2024-ben veszteséges maradt EBITDA szinten, elsősorban a kötelező visszaváltási rendszer (DRS) magas működési költségei miatt. A DRS felfutása a 4. negyedévben is folytatódott, és 2025 januárjára elérte az 1 milliárd visszaküldött palackot. Körülbelül 3700 visszaváltó automatát telepítettek a kiskereskedelmi hálózatokban, és ez 1500 szerződött kézi visszavételi ponttal egészült ki. A rendszer működése stabilizálódott, a negyedik negyedévben naponta körülbelül 6 millió italflakont gyűjtöttek vissza. Más kulcsfontosságú beruházások is előrehaladtak: folytatódott a konyhai bio-hulladékgyűjtő rendszer bevezetése, az év végéig mind a 200 000 megrendelt konténert kiszállították. A textilhulladék-gyűjtési infrastruktúra fejlesztése is tovább haladt, mintegy 1100 konténert telepítettek. Esztergomban májusban adták át az első vállalati tulajdonú hulladékudvart, amelynek indulását követően további kilenc létesítmény előkészítése folyik.

A Gáz Midstream szegmens teljesítménye stabil maradt az előző évhez képest, amit a magasabb szállítási aktivitás támogatott, de az árfolyamhatások negatívan befolyásolták. A szállítási szolgáltatások és a határkeresztező kapacitások iránti erős kereslet ellenére a szabályozott bevételek enyhén csökkentek, mivel a mennyiségvezérelt tarifák alkalmazkodtak a makrogazdasági feltételek enyhüléséhez. Eközben a gázárak és a fogyasztási költségek alacsonyabbak voltak az előző évhez képest, de az infláció és a deviza más OPEX-elemeket felfelé nyomott.