Mi a baj a Quaestor-törvénnyel?
Többszöri halasztás után az Alkotmánybíróság meghozta a döntését a Quaestor-kötvényesek kártalanítása ügyében. A testület megállapította, hogy a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény diszkriminatív, ezért egyes rendelkezéseit megsemmisítette, de meghagyta a lehetőséget a kormány számára, hogy az iránymutatásai alapján újraszabályozza a kérdést.
A törvénnyel az a baj, hogy a törvény túlságosan szűken határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét, mert a jogalkotó egyetlen konkrét cégcsoport ügyfeleinek a veszteségét téríttette meg, és közülük is csak azoknak juttatott volna, akik Quaestor-kötvényt vásároltak. A Quaestor-károsultak kárrendezése tehát nem lenne alaptörvény-ellenes, ha azonos módon kezelne minden hasonló helyzetben lévő károsultat - nem csak a Quaestor ügyfeleket.
Alaptörvény-ellenesnek találta az Alkotmánybíróság a Befektető-védelmi Alap tagjai közé tartozó befektetési szolgáltatók kárrendezésbe történő bevonásának a módját is, mert a törvény nem biztosított számukra kellő felkészülési időt és aránytalan mértékű tulajdonkorlátozást valósított volna meg a hátrányukra, ha fizetniük kellene. A kárrendezésre tehát a további jogalkotásig még várakozni kell.
A Saxo Bankot elmeszelték
Mindeközben a dán pénzügyi felügyelet (DFSA) ügyfélpanaszok alapján vizsgálatot indított, és két kérdésben elmarasztalta a Saxo Bankot a fogyasztóvédelmi jogszabályok megsértése miatt. A felügyelet hatáskörébe tartozik a Mifid-szabályok és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának betartatása.
Összesen három kérdést vizsgált a felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásában, elsősorban a január 15-i, a svájci jegybank váratlan döntését követő piaci turbulencia kapcsán. (Frissítés: a határozat még júliusban került fel a felügyelet honlapjára, itthon azonban kevés nyilvánosságot kapott.)
Mint árjegyző, a Saxo Bank azt vállalta, hogy likviditást biztosít az adott devizapiaci szegmensben még nagy volatilitású piac esetén is, 25 millió euróig. Ezt a tevékenységét hirtelen beszüntette, de erről a tényről nem tájékoztatta az ügyfeleit. A dán felügyelet megállapítása szerint a tájékoztatás elmaradása miatt törvényt sértett a bank. A felügyeleti határozat kifejti, hogy likviditás biztosításának vállalása azt jelenti, hogy az ügyfélnek nincs likviditási kockázata 25 millió euróig.
A dán felügyelet megállapította azt is, hogy önmagában egy olyan szerződéses kikötés léte, melynek alapján egy szolgáltató az elszámolóárat utólag megváltoztathatja bizonyos esetekben, nem ütközik a tisztességes és szakszerű szolgáltatásnyújtás és a legjobb teljesítés fogyasztóvédelmi elvével. De annak megítélése, hogy a szerződéses kikötés jogszerűen alkalmazható-e az adott körülmények között, vagy a szerződésszegés esete áll-e fenn, a polgári bíróság és a Pénzügyi Ombudsman hatáskörébe tartozik.
A dán felügyeleti hatóság egyértelműen elmarasztalta a Saxo Bankot amiatt is, hogy azokat a fogyasztókat, akiknek kényszerlikvidálták a pozícióit nem értesítette azonnal a pozíciózárás helyes árfolyamáról, csak nagy késéssel tette ezt meg.
Azokra az ügyfelekre, akik nem közvetlenül a Saxo Bankkal állnak szerződéses kapcsolatban, ezek a döntések csak áttételesen hatnak ki.
|
Miért fontos ez a magyaroknak? Beragadtak a Saxo-pénzek Egyrészt sok magyar ügyfélnek is van vitája brókercégével a január 15-i események kapcsán - bármilyen olyan fejlemény, ami egy másik brókercég ügyében történik, fontos információ lehet számukra is. Ráadásul azoknak a (Buda-Cash) ügyfeleknek, akik a Saxo Bankban elhelyezett külföldi értékpapírokkal vagy pénzeszközökkel rendelkeznek, egyelőre nem lehet kiadni sem a pénzt, sem az értékpapírokat – adta közre korábban a Buda-Cash felszámolója. Ezekhez az eszközökhöz ugyanis a felszámoló jelenleg nem fér hozzá, mivel a Saxo Bank visszatartja azokat. A svájci jegybank 2015. januári döntése következtében a magas kockázatú, tőkeáttételes devizaügyleteket kötött ügyfeleknek jelentős tartozása halmozódott fel, és a Saxo ennek fejében tartja vissza a nála lévő eszközöket mindaddig, amíg a felé fennálló összes tartozást nem rendezik ez az ügyfelek. A felszámoló nem fogadja el a Saxo Bank eljárását, ugyanakkor a banknál elhelyezett értékpapírokhoz és pénzeszközökhöz hozzáférni nem tud, így a tulajdonosoknak sem tudja egyelőre kiadni azokat. Az értékpapírok visszaszerzése érdekében az egyeztetés folyamatos a Saxo Bankkal, a szükséges jogi lépéseket megteszik – mondták korábban. |
CMC: Inkább kártérítést fizetnek, csak ne legyen per
A CMC Markets (London), egy online kereskedő cég teljes kártérítést ígért azoknak az ügyfeleinek a svájci frank devizapozíciókon január 15-én elszenvedett veszteségeik miatt, akik panaszt nyújtottak be az angol pénzügyi ombudsmanhoz, elkerülendő a peres eljárást, adta hírül a Reuters nemrég ügyfélforrásokra hivatkozva.
Mi történt január 15-én?
Emlékezetetőül: a svájci jegybank január 15-én eltörölte a svájci frank euróval szemben védett árfolyamküszöbét, ezért hirtelen nagymértékű árfolyamerősödés kövekezett be a CHF/ EUR viszonylatban. A drasztikus árfolyamemelkedés következtében a short pozicóban lévő ügyfelek pozícióit kényszerlikvidálták, mert nem tudták fedezni az árfolyammozgást.
A hirtelen piaci ármozgások hatására likviditásszűke következett be, így az egyébként market maker (árjegyző) dán Saxo Bank (és más online forex kereskedő cégek is) utólagosan módosították az elszámoló áraikat, számottevő veszteséget okozva ezáltal a svájci frankot shortoló ügyfeleiknek.
A kényszerlikvidálás következtében a fedezetek felhasználásra kerültek, és tetemes veszteséges követelésállomány is keletkezett az ügyfelekkel szemben.
Az angol pénzügyi ombudsman Reuters által hivatkozott előzetes véleménye elmarasztalta a CMC Markets kereskedőházat a panaszosok ügyében. Annak ellenére, hogy a CMC vitatja az ombudsmani döntés jogosságát, ajánlatot tett a panaszos ügyfelek érintett csoportjának a veszteségeik megtérítésére.
Persze nem a koppenhágai központú Saxo az egyetlen brókercég, amelyet érzékenyen érintett a heves svájcifrank-erősödés.
Mindkét ügy alakulását a későbbiekben is figyelemmel fogjuk kísérni.
Dr. Istvánovics Éva ügyvéd összeállítása
A cégek 92 százaléka beruházna, mégis alig teszik meg. 
