A Berenberg befektetési bank elemzése szerint a világon a legmagasabb osztalékhozama a román tőzsdei részvényeknek van, a BET index osztalékhozama ugyanis 7,9 százalék. Ez után Kuvait és Bahrein következik 7,6, illetve 7,2 százalékkal. De a régiónkon belül is többen megelőznek bennünket: Csehországban 6,4, Horvátországban 5,7, Ausztriában 4,6, Lengyelországban 4,2 százalék ez a mutató, a magyar részvényeknél pedig csak 3,1 százalék az idén.
Az osztalékhozam egy egyszerű mutató, az osztalék egy részvényre jutó összegét elosztják a részvény árával. Nálunk például a Magyar Telekomnál a 15 forint osztalék és a 465 forintos részvényár hányadosa 3,2 százalék.
Ennyi a Magyar Telekom osztalékhozama
Ez azt jelenti, hogy ha a részvényár és az osztalék is változatlan maradna, akkor egy 3,2 százalékos hozamú (és soha le nem járó) kötvény vagy betét hozamával megegyező lenne a befektető megtérülése. A tervek szerint azonban a cég osztaléka jövőre emelkedni fog, 25 forintra, amivel már 5,4 százalékos osztalékhozam adódik a jelenlegi árfolyam mellett.
A részvényárak persze változnak, a cégek nyeresége és osztaléka is, jó esetben felfelé, rossz esetben lefelé. Ezért a kockázat miatt sokan magasabb osztalékhozamot várnak el, mint az adott országban érvényes hosszú futamidejű állampapír-hozamok. Hogy mennyivel, azt nehéz meghatározni, egyéni döntés kérdése. A tíz éves magyar államkötvények irányadó hozama egyébként legutóbb 3,3 százalék volt.
Nőhet a magyar hozam
A Mol osztalékhozama mai záróárfolyammal 567/16 595=3,4 százalék, az OTP-é 167/7130=2,3 százalék, a Richteré 72/5596=1,3 százalék. Pár kisebb cégé, mint Állami Nyomda (5,8) vagy Graphisoft Park (2,9 százalék) viszonylag jó még, de súlyuk a BUX-on belül csekély, likviditásuk alacsony, ami plusz kockázati tényező.
Az elemzés egyébként Romániában az osztalékhozam lassú csökkenését, Magyarországon pedig emelkedését várja a következő két évben, de 2018-ban is 6,7 százalék lehet a hozam a szomszédainknál és 4,0 százalék Magyarországon.
A román gazdasági csoda
A Berenberg elemzése egyébként nagyon kedvező képet fest Románia gazdaságáról, szerintük az ország gazdasági növekedése sok éves átlagban az európai átlag többszöröse, a bérköltségek alacsonyak, a versenyképesség magas. Szíven üthet bennünket az a mondat, hogy „Romániának alacsonyabb a CDS-felára és jobb a hitelminősítése, mint Magyarországé”.
A bukaresti BET index az utóbbi egy évben 13 százalékkal esett (inkább a német DAX index-el mozgott együtt), míg a BUX index mintegy 20 százalékot emelkedett. Lehet, hogy a banki kamatokat meghaladó megtérülést keleti szomszédainknál kell keresni?
Euróban öt százalék?
Németországban a három legmagasabb osztalékhozamú DAX-papír, a Daimler, az Allianz és a Münchener Rück öt százalék körüli értékkel büszkélkedhet. De vigyázni kell, a magas értékek sokszor annak köszönhetők, hogy valamilyen baljós árny vetül az adott cégre. A Daimlernél például, bár gazdálkodása ígéretes, az amerikai hatóságok nyomására vizsgálat folyik, nem érintett-e a kibocsátási botrányban. Korábban pedig hatalmas osztalékhozama volt a német erőműkonszerneknek, de nem véletlenül, ezek az atom- és szénerőművek bezárásán buknak évről évre hatalmas összegeket.
Akár 600 svéd is Tartuban ülhet. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
