Ismét éves csúcsához közelít a kőolaj árfolyama, miután sem az orosz-ukrán, sem az amerikai-iráni háborúban nincs előrelépés, és a Perzsa-öböl környékén továbbra is gyakoriak a fegyveres konfliktusok. Ez erősíti az inflációs félelmeket, mivel az energiahordozók árának emelkedése beépül a többi termék árába is például a szállítási költségeken keresztül.
„Arany, ingatlan, részvény”. A már legalább egy évszázados ajánlás a pénzügyi és befektetési szakma közismert ökölszabálya (axiómája), legalábbis az okos hosszú távú befektetők körében, akik az infláció elleni védelmet keresik. A modernebb korban már inkább úgy fogalmaznak, hogy reáleszközöket kell vásárolni. Kézzelfogható vagyontárgyakat, amelyek értéke az inflációval párhuzamosan várhatóan szintén emelkedni fog.
Ingatlan és ingatlan közötti különbségek
De nemesfémekből és más árupiaci termékből is sok van, a részvények világa is hatalmas, és az ingatlan szó is egy külön világot jelöl. Vannak, akik a lakóingatlanokra esküsznek különösen felkapott területeken. Mások ipari és kereskedelmi ingatlanokat is vásárolnak, mint például a magyar ingatlanalapok többsége. Megint mások pedig a termőföldben hisznek.
Egy darabka föld megvásárlása azonban számos problémát vet fel, sok teendőkvel jár, elsősorban a hasznosítás oldaláról. Így kevésbé éri meg az átlagembernek. Hogyan lehet mégis a termőföldön keresztül infláció elleni védelmet szerezni? Például külföldi tőzsdei eszközökön keresztül.
Egyszerre lehetőség és kockázat
A termőföld mellett olyan érvek is szólnak, hogy a Föld lakossága továbbra is növekszik, eközben az éghajlatváltozás a jelek szerint egyre durvább, egyre több katasztrófát okoz egyes területeken, ami veszélyezteti az ellátást. Emellett a folyó háborúk miatt is akadozik a kínálat, például az Ukrajnából származó gabonáé. Mindez azt vetíti előre, hogy hosszabb távon az élelmiszerárak tovább fognak emelkedni, ami jót tehet a földek árának is.
Ugyanakkor vannak ellenkező irányba ható tényezők is: a termelési technika fejlődése, az újonnan kinemesített vagy génmódosított fajták, esetleg az új területek, amelyeket ezután vonnak művelés alá, csökkenthetik az élelmiszerek árának emelkedését. Az éghajlatváltozás pedig egyben kockázat is, a termőföldek egy része elértéktelenedhet miatta, lásd:
A farmerek földje
Ám a termőföldbe fektetés portfóliónk legalább egy kisebb százalékában sokak számára jó ötletnek látszik. A tőzsdéken ETF-ek (tőzsdén kereskedett alapok) gyakorlatilag nincsenek ebben a témában, de vannak részvények, REIT-ek.
(A REIT az angol Real Estate Investment Trust /ingatlanbefektetési társaság/ rövidítése, specializált részvénytársaságokról van szó. Magyar megfelelője a „szabályozott ingatlanbefektetési társaság”, vagy SZIT.)
A témában leggyakrabban az amerikai Gladstone Land (LAND) és a Farmland Partners (FPI) mezőgazdasági ingatlanokra szakosodott, tőzsdén jegyzett REIT vállalatokat említik. Részvényeik megvásárlásával tehát egy tőzsdei cégben szerzünk tulajdonrészt, nem pedig közvetlenül egy adott földterületben vagy agrárgazdaságban.
Inflációs pánikra orvosság
A grafikonokon jól látszik, hogy az utóbbi egy évben a két említett társaság árfolyama már átélt egy szép nagy ugrást, mégpedig pont február végén, március elején, amikor az Amerikai Egyesült Államok és Izrael megtámadták Iránt és elszállt az olaj ára (megugrottak az inflációs várakozások). Azóta viszont visszaesés, majd lassú lecsorgás következett, egészen a nyár közepéig.
Ehhez képest azután következett némi korrekció felfelé, de összességében jelenleg csak körülbelül öt százalékkal vannak az egy évvel ezelőtti árszintjük felett ezek az értékpapírok, így komolyabb inflációs pánik esetén még bőven nyílhat számukra tér felfelé.
Mikor a védekezés pánikba csap át
Érdekes a hosszútávú árfolyamgrafikonjuk is. Látszik, hogy 2021-2022-ben hatalmas ugrást mutatott be a LAND kódú társaság árfolyama. Ez egybeesik egy sokkal nagyobb inflációs sokk időszakával, amikor a Covid-lezárásokból kiszabaduló lakosság hirtelen elkezdett fogyasztani. (A kínálat akkoriban nem tudott lépést tartani a kereslettel, és hatalmasat ugrott az infláció szerte a világban, köztük Magyarországon is.)
Ehhez jött még a 2022 eleji orosz támadás Ukrajna ellen, ami szintén nagy árrobbanást okozott, főleg a földgáznál, de más nyersanyagok ára is meglódult, amelyeknek a fő termelője Oroszország. Ebben az időszakban valóságos mánia alakult ki ez iránt az inflációállónak tartott részvény iránt. Csaknem a négyszeresére ugrott az árfolyama, ám ez később szinte teljesen elolvadt.
Az utóbbi mintegy 12 évben így végül a LAND és az FPI árfolyama csupán 22, illetve 26 százalékkal emelkedett (ráadásul ebben már az osztalékok hozamnövelő hatása is benne van). Ez éves szinten valamivel kevesebb, mint két százalék.
Ki műveli a földet?
A két cég fő tevékenysége egyébként termőföldek birtoklása és bérbeadása agrárgazdálkodóknak. Vagyis a bérlők termesztik és értékesítik a terményeket, míg a vállalatok csak bérleti díjat szednek. A Gladstone Land elsősorban gyümölcsöt, zöldséget és évelő kultúrákat, például dióféléket termesztő gazdaságokra összpontosít.
Ezzel szemben a Farmland Partners portfóliójában nagyobb súlyt képviselnek a hagyományos szántóföldi növények, például a kukorica, a szójabab és a búza termesztésére használt területek.
Mennyi osztalékot fizetnek?
Emellett előfordul, hogy a bérleti díjak beszedésén túl átmenetileg maguk is üzemeltetnek gazdaságokat külső szakemberek bevonásával, vagy például fedezett hiteleket nyújtanak a gazdálkodóknak.
A Gladstone Land osztalékhozama 6,3 százalék éves szinten, a Farmland Partnersnél ez a szám mindössze 3,5 százalék. Ezek a számok nyilván függnek a cégek árazásától, amit pedig a jövőbeli várakozások is befolyásolnak. A LAND esetében több a bizonytalanság, a piac kevésbé bízik az osztalék fenntarthatóságában.
További különbség, hogy a Gladstone Land havi gyakorisággal fizet osztalékot, ami meglehetősen ritka, míg a Farmland Partners negyedévenként, ami viszont gyakori az Egyesült Államokban.
További cégek a tőzsdéken
Internetes keresések alapján még vannak olyan társaságok, amelyek a témához kapcsolódnak, de nem tisztán termőföldek kezelésével foglalkoznak, vagy egy kisebb régióra fókuszálnak, vagy inkább általában a mezőgazdasági termelésre, agrárágazatra. Ilyenek:
- Advance Terrafund (ATER) – Bulgária; mezőgazdasági földterületeket vásárol Bulgáriában, nagyobb birtokokká vonja össze ezeket, és bérbe adja vagy értékesíti.
- Rural Funds Group (RFF) – Ausztrália; mezőgazdasági ingatlanokat és infrastruktúrát birtokol és ad bérbe; emellett átmeneti gazdálkodást és fejlesztéseket is végez.
- Agricultural Land Trust (ALF) – Ausztrália; mezőgazdasági ingatlanbefektetésekkel foglalkozik, ám jelenleg egyetlen, környezeti helyreállítás alatt álló nyugat-ausztráliai ingatlanra összpontosít.
- iShares MSCI Agriculture Producers ETF (VEGI) – Egyesült Államok; globális agrárvállalati kitettség (például traktorgyártók, mint a Deere & Co., vetőmag- és műtrágyacégek, mint a Nutrien, agrártermelő óriások, mint az Archer-Daniels-Midland).
- VanEck Agribusiness ETF (MOO) – Egyesült Államok; szintén a világ legnagyobb agrárvállalatait gyűjti egybe (gépgyártás, állategészségügy, vetőmag, feldolgozás).
Gazdák sáros cipő nélkül
Hogyan fektethetsz termőföldbe anélkül, hogy sáros lenne a cipőd? – tettük fel a kérdést még 2021 nyarán írt cikkünkben, pár hónappal azelőtt, hogy az inflációs robbanás világszerte megkezdődött volna. A cikkben szerepeltek a Farmland Partners és a Gladstone Land, ezen kívül az iShares Agribusiness UCITS ETF (ISAG, London, ami a VEGI ETF európai, UCITS-kompatibilis párja). Ezek az értékpapírok szép, bőven két számjegyű emelkedést értek el a rákövetkező hónapokban, de azután az inflációs pánik lecsengésével visszaestek.
A fenti ábrán nem földterületre, hanem az agráriparra koncentráló ETF-ek hosszú távú teljesítményét ábrázoltuk.
Ingatlancégek a BÉT-en
A Budapesti Értéktőzsdén féltucatnyi cég foglalkozik ingatlanhasznosítással vagy ingatlanfejlesztéssel, de számottevő termőföld-kitettségről egyiknél sem tudni. Ezen kívül az Opusnak van részleges élelmiszeripari kitettsége, és van pár kisebb, alacsony likviditású (ritkán forgó) élelmiszeripai részvény is a tőzsdén.
Hírességek is veszik
Jeff Bezos (Amazon) és Bill Gates Microsoft vezér is híres arról, hogy előszeretettel fektet termőföldbe. A The Land Report az Egyesült Államok nagyobb magán termőföld-tulajdonosai között tartja számon őket, a 22. és a 44. helyen állnak. A híres Ford család pedig például a 17. a sorban.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Egy esetleges csőd az MNB-t is érintené. 
