Aranykvóta és kamatemelés - hiába
Márciusban írtunk arról, hogy az arany importja hatalmas költségvetési deficitet okoz Törökországnak - emiatt a jegybankjuk arra kényszerült, hogy a központi aranytartalékból elégítse ki az ékszergyártók, pénzverdék és aranyrúd finomítók keresletét, miközben korlátozta az Isztambuli Tőzsdén keresztül zajló arany importot.
Török lírában nézve mindenkori csúcs közelében van az arany árfolyama. Az elmúlt egy évben közel 70 százalékot...
... az utóbbi öt évben pedig 750 százalékot emelkedett az arany grammonkénti ára török lírában.
A Metals Focus adatai szerint az aranykvóta hatására a szokásos unciánkénti 6 dollárról 20 dollárra ugrott az aranytömbök felára a londoni tőzsdei árhoz képest, ami a jegybanki arany eladások hatására is csak átmenetileg mérséklődött - sőt, a törökországi prémium tavasszal a 150 dollárt is elérte, mielőtt fokozatosan mérséklődni kezdett volna április-májusban. Az aranykvótát júniusig tartotta fenn a jegybank, ezen időszak alatt mintegy 159 tonnával csökkent a török aranytartalék az Arany Világtanács szerint.
A török jegybank a májusi választások után agresszív kamatemelésbe kezdett, első lépésben 8,5 százalékról 15 százalékra, majd szeptemberre 30 százalékig emelte az alapkamatot, ami átmenetileg ugyan hűtötte a török befektetők aranyéhségét, de júliusban több mint 46 tonnányi aranyat importáltak befektetési célra a kis-ázsiai országba.
Erre válaszul a török jegybank augusztus 7-én újra import korlátozást vezetett be, ismét felsrófolva a fizikai arany felárát a nemzetközi piaci árhoz képest: Törökországban jelenleg unciánként 20-30 dollárral - azaz tömbönként 10-12 000 dollárral - magasabb a 400 unciás Good Delivery aranytömbök ára, mint a világpiaci ár.
Keletre migrál az európai befektetők zsebéből az arany
Elmondható, hogy a tavalyi évben az orosz-ukrán háborútól rettegő európaiak befektetésiarany-kereslete idén mintegy 60-70 százalékkal esett vissza: az Arany Világtanács adatai szerint 2023. első félévében tavalyhoz képest a kontinentális európa legnagyobb aranypiaci szereplőjének számító Németországban 78 százalékkal, mindössze 11 tonnányira csökkent a befektetésiarany-kereslet, ami 15 éves minimumot jelent. A szintén nagyágyúnak számító brit, svájci és osztrák aranykereskedők is több számjegyű keresletcsökkenésről számoltak be az idei év eddigi időszakában.
Magyarországon az általunk 5-7 tonna körülre becsült 2022-es befektetésiarany-kereslet idén jó, ha a 2 tonnát elérheti: egyrészt a magas kamatok miatt sokan állampapírokat vesznek, másrészt egész Európában jellemző, hogy a magas infláció felőrölte a kevésbé tőkeerős befektetők készpénzállományát, és kénytelenek eladni a korábban megvásárolt befektetési aranytömbjeiket.
Ezzel szemben a líra teljes elértéktelenedésétől tartó török megtakarítókat a magas aranyár és megemelt kamatszintek sem riasztják el a befektetési arany vásárlás gondolatától: a Metals Focus előrejelzése szerint a törökországi befektetésiarany-kereslet 2023-ban várhatóan 161 tonnát érhet el, ami mindenkori csúcsot jelentene.
De nem csak a törökök, hanem a kínai és az amerikai kisbefektetők is zsákolták a sárga nemesfémet 2023 első félévében: az USA-ban 2008 óta nem látott mennyiségben 65 tonnányi aranyrudat és aranyérmét vásároltak a befektetők a regionális bankcsődök következtében fellépő pánik hatására, míg Kínában 115 tonnát tett ki a befektetési aranyrudak és arany érmék kereslete az Arany Világtanács számai alapján.
A globálisan összességében stagnáló befektetésiarany-kereslet mellé társul a BRICS+ és a kelet-európai országok jegybanki aranyvásárlásai, így hiába a szinte teljesen kieső európai kereslet, a kisbefektetők és a jegybankok együttes erővel támasztják alá az arany árfolyamát.
Annál is inkább igaz ez, hogy egyes befektetői csoportokban divattá vált az arany ETF-ek kiváltása befektetési aranyrudakkal és érmékkel, ugyanis egyre többen ismerik fel a fizikai formában is elérhető aranybefektetés stratégiai fontosságát, szemben az arany ETF-ek költséghatékonyságával. Így az ETF-ekből hónapok óta kifelé áramló tőke egy kisebb része a fizikai aranypiacon csapódik le újbóli kereslet formájában.
Az arany ETF-ek tőke be- és kiáramlása 2023. augusztusában, országonkénti bontásban:
Az arany ETF-ekbe áramló tőke idei változása, földrészenkénti bontásban:
Ne várjunk a következő pánikra az aranyvásárlással!
A most kiszálló magyar és európai aranybefektetők többsége komoly profitot realizálhat: az ajánlott minimum befektetési időszak, azaz öt év alatt az aranybefektetés évesített hozama forintban a 20 százalékot , euróban pedig a 14 százalékot is meghaladta.
Az arany 5 éves árfolyamgrafikonja euróban (2018-2023 között):
Az arany 5 éves árfolyamgrafikonja forintban (unciában, 2018-2023 között)
Nem jártak ilyen jól azok a magyar befektetők, akik a háború kitörésekor pánikvásároltak: hiába a relatíve magas 1 900 dollár/uncia körüli aranyár, a forint 1 évvel ezelőtti szintekhez képest mutatott erősödése révén kb. ugyanott lehet most eladni az aranyérménket vagy aranytömbünket, mint a tavalyi átlagos vételi ár.
Az aranyár egy éves árfolyamgrafikonja forintban (2022-2023 szeptember között):
Aki a leggyengébb forint és/vagy legmagasabb arany árfolyamok mellett vásárolt, könnyen negatívban is állhat jelenleg: nekik lehetőségeikhez mérten érdemes újabb vásárlással javítani az átlagárukat, vagy tovább tartani az ajánlott 5 éves időtartamig az aranyukat.
A jelenleg csökkenő pályára állított kamatkörnyezet ugyanis további forintgyengülést vetít előre, és a teljes 2020-as évtizedre jellemző lehet a hullámokban egyre magasabbra törő infláció. Véleményünk szerint még csak az első inflációs hullámon vagyunk túl, így egy-két éves időtávon belül a 450 - 500 Ft-os euró/forint, és 2 600 - 3 200 dollár/uncia közötti arany árfolyam több lépésben való elérését is reálisnak tartjuk.
Nem érdemes megvárni az aranyvásárlással a következő pánik szituációt: a tapasztalat azt mutatja, hogy akkor járunk a legjobban, ha nyugodt piaci körülmények között, rendszeres arany megtakarítás keretében fektetünk fizikai aranyba, akár online, akár személyes arany vásárlás keretében váltanánk át gyorsan romló pénzünket időtálló értékre.
Ráadásul azok a befektetők, akik a papíraranyukat szeretnék fizikai aranyra átváltani, most nagyon kedvező feltételekkel tehetik meg, ugyanis Európában teljesen eltűnt az utóbbi években jellemzően magas rendszerkockázati prémium - azaz például az 1 kilogrammos befektetési aranyrúd ára ismét nagyon közel van a papírarany tőzsdei árfolyamához.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Több milliárd dollárt kalapoztak össze máris. 
