Dennis Gartman, a nyersanyagokat negyvenöt éve figyelemmel kísérő amerikai guru megszűntnek nyilvánítja a Kína központú világgazdaságot az Alapblognak adott interjújában. Szerinte az ország a jövőben az eddiginél kiszámíthatóbban, de fenntarthatóbban és lassabban fog fejlődni.
Ettől azonban nem fognak összezuhanni a nyersanyagpiacok, mert Európa, Észak- és Dél-Amerika, valamint Afrika a korábbi évekhez képest viszont gyorsabban fognak növekedni, ezért nyersanyagigényük is masszívabbá válik. A nyersolaj-áremelkedésnek nem csak az Iránnal kötött friss megállapodás, hanem főként az amerikai fracking technológia (hidraulikus törés vízszintes fúrásoknál) forradalma szab áttörhetetlen gátat.
Drágulhatnak a nyersanyagok és a dollár
Gartman a jelenlegi szinthez képest is sokkal nagyobb jövőt jósol a dollárnak, éppen ezért dollárját nem váltaná át aranyra. Ámde a dollárhoz képest leértékelődő valutákkal rendelkezőknek, így a magyar befektetőknek is melegen ajánlja az arany vásárlását.
|
| Dennis Gartman |
A nyersanyagpiacokra az idegesség, a bizonytalanság árcsökkentő hatást szokott gyakorolni, ez az utóbbi hetekben is észlelhető volt. Mostantól szerinte előbb oldalazás, majd némi áremelkedés következik: drágulni fog a réz, az acél, az élelem, a nyersolaj, ami a bizonytalanságot követő megnyugvás következménye.
Iránnal még elbánhatnak
Szinte elképzelhetetlen azonban bármiféle komoly áremelkedés az olaj világpiacán, mert az Iránnal között megállapodás hamarosan napi plusz félmillió hordónyi kínálatot jelent. De „a fejemet teszem rá, hogy az amerikai törvényhozás vissza fogja dobni az egyezményt” – teszi hozzá. Szaúd-Arábia – Irán legnagyobb konkurense – pedig félelmetesen be fog tartani.
„Ki merem jelenteni, hogy az amerikai WTI olaj maximuma a következő 12 hónapban 50 és 60 dollár között fog mozogni, az északi-tengeri Brent olajé pedig 64-66 dollár közt” – mondja a guru. De nem csodálkozna a 45 dollár körüli WTI-átlagáron sem.
Kellene nekünk is a fracking
Nem érti viszont, miért nem engedik alkalmazni Európában is az amerikaiak által kifejlesztett fracking-technikát, szerinte az európaiak maguk alatt vágják a fát, végzetesen lemaradnak. A nemrég alakult kicsi, ámde hallatlanul rugalmas, gyors reagálásra képes amerikai cégek folyamatosan újításokkal, innovációkkal jönnek elő, hihetetlen dinamikával törik le a kitermelési költségeket.
Öt évvel ezelőtt a legtöbb ilyen cég tönkrement, ha 75 dollár alá bukott a WTI vagy a Brent hordónkénti ára. Ma ott tartunk, hogy e cégek nullszaldósak 35 dolláros olajárnál.
Új tankhajók is kellenek
Szerinte a technológia át fog terjedni más kontinensekre is, ami nem valamiféle amerikai hatalmi játék, a piaci alapon létrejövő innováció, kutatás és fejlesztés működik.
Eső olajnál is lehet keresni, egy év leforgása alatt az olajszállítók gyártásával és azok üzemeltetésével foglalkozó cégek részvényei már megduplázódtak. Iránnak pedig legalább 40-50 újabb tankhajóra lesz szüksége a megújuló exporthoz.
Ön is vegye!
A szakember az aranyat egyfajta devizaként tartja számon, ahogy a dollárt, az eurót, a jent. „Eszem ágában sincs a dolláromat aranyra váltani. Azért nem, mert a dollárnak óriási felfutást jósolok” – mondja. A Fed felhagy a dollár felvizezésével, miközben a japán és az európai jegybank éppen hogy csak belekezdett.
A dollárhoz viszonyítva gyenge jent és a gyenge eurót viszont igenis átváltaná aranyra. Ezt javasolja minden olyan állam befektetőjének, amelynek a fizetőeszköze a dollárhoz viszonyítottan olcsóvá vált. „Az Ön helyében vennék aranyat” – mondja a riporternek.
Ugyan már, nem is fogja elpusztítani az emberiséget a mesterséges intelligencia? 
