A nap nagy részében elbizonytalanodó, stagnáló tőzsdeindexeket lehetett látni Európában, és a nap végére sem javult sokat a helyzet. A francia és brit, holland vagy belga indexek 1-2 ezrelékkel mozdultak csupán, különböző irányokba, a német DAX pedig még ennyire sem tudott. Este hat után nem sokkal az USA-ban az S&P 500 és a Nasdaq is rezzenetlen volt, a Dow Jones 0,1 százalékkal emelkedett.
Nap közben a piacok főleg arra vártak, hogy Janet Yellen Fed-elnök végre megszólaljon. Ez meg is történt, és a kamatemelési várakozásokat erősítette, óvott az emelés túlzott halogatásától. Ez erősítette a dollárt, de a részvénypiacokat nem mozgatta meg. Európában kijött egy eléggé rossz ZEW-konjunktúraindex. Némi izgalmakat az Opel PSA-nak (Peugeot) való eladásáról szóló hírek okoztak.
Itthon a BUX index 1,1 százalékkal tovább száguldott tovább, új történelmi csúcsra, jórészt az OTP-nek és a Richternek köszönhetően. A bankpapír 1,4 százalékkal 9226 forintra, a gyógyszergyár 2,3 százalékkal 6640-re drágult. A Mol 20 455 forintos ára csak minimális erősödést takar, a Telekom két forinttal 519-re drágult.
A forint kissé erősebb lett, 308,10 forinton állt este az euró. De ma már végre benézett rövid időre 308 alá is az árfolyam. Szerényebb, fél százalék körüli mértékben erősödött a kőolaj árfolyama a hétfői esés után.
Az Aegon Alapkezelő blogja a cseh koronával kapcsolatos spekulációkról írt, ahol a svájci frankhoz némileg hasonlóan az árfolyamküszöb eltörlése várható. Mivel azonban mindenki erre számít, bekövetkezése esetén akár ellentétes ármozgás is jöhet, mint amire spekulálnak.
Vannak, akik a kockázatok miatt úgy akartak korábban a cseh koronára spekulálni, hogy például cseh részvényeket vettek, mint bankpapírokat. Nekik rossz hír, hogy Csehországban bankadót szándékoznak bevezetni. Erről az Equilor blogja írt.
Becslések szerint Gáza újjáépítése a becslések szerint 30-40 milliárd dollárba kerül, és a második világháború óta nem látott mértékű erőfeszítést igényel. 
