Nincs esetleg aprója? - tíz szerbiai vásárló közül hatnak-hétnek biztosan felteszik ezt a kérdést a bolti pénztárosok
A pénz ára is a kisebb címletek ellenében hat: a tízdínárost például tíz dínárnál többért lehet előállítani, annak ellenére, hogy spórolnak rajta, gyenge minőségű papírra nyomják. A takarékoskodás egyébként is kétélű fegyver: egy tízdínáros egyharmad annyi ideig tart, mint ezres társa. Vannak fém tíz- és húszdínárosok is, ám azok előállítási költsége még sokkal nagyobb.
Szerb szakemberek szerint javítana a sanyarú pénzforgalmi helyzeten, ha több lenne a legnagyobb címletű pénzből, az 5000 dínárosból. Akkor legalább a nagy összegekkel dolgozó bankok kevesebb 1000 dínárost kérnének, csökkenteni lehetne a címlet kibocsátását, s lehetne több az "aprópénzből", amivel egyéb gondok is vannak.
Szerbia azok közé az országok közé tartozik (mint Magyarország), ahol az áruk, szolgáltatások ára nem azt jelenti, ami. Ahogy Magyarországon nincs már forgalomban egy és két forintos, és az árakat kerekítik, ugyanúgy Szerbiában is, csak ott a számla végösszegének para nevű fillérjeit. Az pedig már a helyiek nagyvonalúságának - és aprópénz-hiányának - következménye, hogy a bolti pénztárosok többsége egy-két dínárra legyint.
Nem kéri a vásárlótól, mivel tudja, hogy a kerekítések miatt kasszazáráskor a pénzénél lesz. Igaz azonban, hogy a helyi viszonyokban tájékozatlan külföldiek néha csodálkoznak, amikor - hasonló megfontolás miatt - valamelyik szerb boltban egy-két dínárral kevesebbet kapnak vissza a kelleténél.
Megerősítették Szerbia adósbesorolását
Az Unió nem engedi el a Balkán kezét
Sok a határsértés: mi vagyunk Európa kapuja
Brüsszel: teljes vízummentességet a Balkánnak!
Magyar támogatás a szerb vállalkozásoknak
MTI
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
