5p
Az OECD aktuális jelentése a társadalmi mobilitást vizsgálja. Ami nem meglepő: a szegények nehezebben gazdagodnak meg, a gazdagok pedig nehezebben szegényednek el. Viszont annak ellenére, hogy Magyarországon az átlagnál lassabb a felzárkózás, szélesebb rétegnek sikerülhet felkapaszkodnia, mint például az USA-ban - vagy Németországban.

Az OECD friss tanulmánya szerint Magyarország ott van a legkedvezőbb társadalmi mobilitással bíró államok között, már ami konkrétan a magasabb fizetésekhez való hozzáférést illeti. Ezt a megállapítást azonban erősen árnyalja, ha közelebbről is megnézzük a statisztikákat. A felmérés ugyan arra jutott, hogy a szegény családból származó gyerekek nálunk kerülhetnek be a legszélesebb körben a gazdagok közé - ebben olyan államokat előzünk meg, mint Németország, Ausztria vagy Belgium, az USA-ról nem is beszélve - az idő azonban, amíg egy szegény származású gyerek feltörhetne a csúcsra, már egyáltalán nem ilyen kedvező.

Apák és fiúk és fizetések

A felmérés a szocio-ökonómiai sajátosságok generációkon átívelő fennállását vizsgálta az OECD-tagállamokban, vagyis azt, hogy egy gyerekre mennyire lesz jellemző ugyanaz a gazdasági-társadalmi státusz, ami a szülői sajátja (a tanulmány apákkal és fiúkkal számol, feltehetőleg azért, hogy egyszerűsítsen, és kivegye az egyenletből az egyes tagállamokban a nemek közt fennálló eltérő fizetéskülönbségeket). Tehát azt nézték meg, hogy mennyire lehetséges egyes országokban a szegénységből való kitörés. A tanulmányban megállapítottak erre egy értéket, mely, ha nulla, akkor a gyerek helyzete egyáltalán nem fog függni a szülői helyzetétől, és a lehető legmagasabb a mobilitás, ha azonban 100 százalék, akkor az teljes mértékben meghatározza a kitörési lehetőségeit, és a legalacsonyabb a mobilitás.

Fizetés szempontjából ennek a mutatónak az átlagos értéke 40 százalék lett az OECD-államok közt. Éllovasok a skandináv országok, ahol 20 százalék alatti értéket mutatott ki a felmérés, a fejlődő gazdaságok esetében ez 70 százalék. Mindez azt jelenti, hogy OECD-átlaggal számolva, ha egy gazdagabb apának kétszer annyi a fizetése, mint egy másik apának, akkor a gazdag fiú 40 százalékkal fog többet keresni, mint a másik apa fia. Finnországban viszont csak 20 százalékkal keres többet egy szerencsésebb körülmények közé született fiú, míg Brazíliában 70 százalékos bérelőnyre tesz szert az, akinek az apja módosabb. Az apa fizetésbeli előnye tehát 20-70 százalékban öröklődik, attól függően, melyik OECD-országban járunk.

Generációkon átívelő felkapaszkodás

Idővel a gazdag családok keresete csökken, a szegények pedig felzárkóznak az átlaghoz, de ez sokkal hosszabb időt vesz igénybe, mint amit a fenti számok sugallhatnak. Az OECD-átlag szerint egy szegény gyereknek 4-5 generáció kellene ahhoz, hogy felkapaszkodjon az átlagos szintre (a szegény alatt a tanulmány a társadalom alsó 10 százalékát érti).

Ehhez a kisebb gazdasági különbségekkel és nagyobb mobilitással rendelkező skandináv országokban is négy generációra van szükség, ami önmagában több mint 100 év, de a fejlődő országokban - pl. Brazília, Dél-Afrika - ez akár kilenc vagy még annál is több generációnyi időbe telhet. A rekorder Kolumbia, ahol legalább 300 évre volna szüksége egy szegény gyereknek ahhoz, hogy felzárkózzon az átlaghoz. Generáció alatt a statisztikában nagyjából 30 évet értenek:

Magyarországon hét generáció kell a felzárkózáshoz, vagyis itthon ez 210 évbe telne.

Ezzel Indiával és Kínával vagyunk egy szinten az OECD számítása szerint. Közvetlenül Franciaország, Németország és Chile előz minket a maguk 180 évével.

Ragadós padló, ragadós plafon

A tanulmány megállapítja, amit amúgy is mindenki sejt: a szegényebbeknek kevesebb esélyük van a felkapaszkodásra, a gazdagabbaknak pedig nehéz leszakadniuk.

Ez természetesen nemcsak a bérek alakulásában nyilvánul meg, hanem mindenben, ami csak a fizetésekkel kapcsolatos. Jellemző az egészségügyi helyzetre - akinek nincs pénze arra, hogy orvoshoz menjen, az a gyereke ellátását se fogja tudni fizetni - és az iskolai végzettségre is. A tanulmány szerint az alacsony végzettségű szülők gyerekei között tízből négyen maguk is alacsony végzettségűek lesznek, százból csak tizenketten szereznek valamilyen felsőoktatási végzettséget, és százból csak ketten végeznek Master képzést vagy annál magasabb szintűt. De ez is csak a nagy OECD-átlag, Dél-Európában és a fejlődő gazdaságokban az arány ennél is kedvezőtlenebb.

Amiben lenyomjuk Németországot

A tanulmány kitér arra is, hogy a társadalom mekkora hányadának van esélye arra, hogy a szegénységből kitörve felkapaszkodjon a gazdagok közé. Ebben a statisztikában pedig Magyarország eléggé előkelő helyen végzett.

Konkrétan azt vizsgálták, hogy az alacsony, valamint a magas keresetű szülők gyerekei hány százaléka jut be a társadalom leggazdagabb 25 százalékába. Magyarországon ez a szegények kb. 20 százalékát és a gazdagok kb. 48 százalékát jelenti, amivel nagyjából Nagy-Britannia szintjét hozzuk. Ausztriában kb. 15-41 százalék az arány, Franciaországban 15-40, Németországban viszont 9-50, vagyis nálunk több mint kétszer akkora esély van a felkapaszkodásra - náluk pedig kicsit kisebb a sansz a leszakadásra. A hátránnyal indulók közül a legkevésbé az USA-ban férnek hozzá a javakhoz, ott a szegények mindössze 9 százaléka kapaszkodhat fel, míg a gazdagok 49 százaléka marad vagyonos. Az OECD-átlag 18 és 42 százalék.

Azt ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a szegénység és gazdagság minden államban mást jelent. A szegénységet-gazdagságot a statisztika összeállításához a társadalom legalsó és legfelső 25 százalékában határozta meg az OECD, az ennek alapjául szolgáló kereset-eloszlást pedig 16 tagállam adataiból átlagolták.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Személyes pénzügyek A magánnyugdíjpénztárak megszüntetése megrendítette a bizalmat
Privátbankár.hu | 2024. május 17. 10:39
Karácsony Mihály a Nyugdíjas Parlament elnöke szerint a jelenlegi nyugdíjmegtakarítási lehetőségek nem elég ösztönzőek az emberek számára. A fiatalok nem nagyon használják az öngondoskodás elemeit, az idősebb generációknak pedig csökken a részvételi hajlandósága. Laptársunk, szintén a Klasszis Média csoporthoz tartozó Piac és Profit Nyugdíjszerviz című műsorának legutóbbi adásában Dr. Farkas András a Nyugdíjguru News szerkesztője, alapítója, Karácsony Mihály, a nyugdíjas parlament elnöke elemezte a magyar nyugdíjrendszer sajátosságait.
Személyes pénzügyek Fiatalok vs. idősek – így gondolkodnak a napi pénzügyekről
Privátbankár.hu | 2024. május 15. 15:36
Az otthonról hozott példát még meghatározónak tartja, ám kevésbé adná azt tovább saját gyermekeinek az Y és a Z generáció. A baby boomerek mértékletesek, a fiatalok azonban már másképp gondolkodnak a pénzről: többet engednek meg maguknak, nyitottabbak az értéktálló befektetési formákra, és kevésbé szkeptikusak a hitelekkel.
Személyes pénzügyek Külföldön tőzsdézik, kriptózik? Figyeljen, mert a NAV is figyel
Privátbankár.hu | 2024. május 15. 12:29
Sok országból kap adatokat az adóhatóság, a kriptügyletekre pedig kiemelt figyelmet fordítanak - nagy bajba kerülhet, aki nem vallja be minden jövedelmét.
Személyes pénzügyek Hogy nézne ki, ha az eredeti könyvből kitépnének egy lapot és azt árvereznék el?
Kenessei András | 2024. május 14. 17:34
Az elmúlt években, néhány évtizedben úgy alakult a hazai árverési gyakorlat, hogy három időpont köré tömörültek a legnagyobb árverőházak aukciói: májusban tartották a tavaszi, szeptember-októberben az őszi, decemberben pedig a karácsonyi árveréseket. Május lévén most a tavaszi árverésekre figyelünk, azokon belül is elsősorban a festményekre és grafikákra.
Személyes pénzügyek Hoppá! Most mélyen a valódi értéke alatt lehet hozzájutni egy múzeumi ritkasághoz
Kenessei András | 2024. május 12. 17:31
Az elmúlt években, néhány évtizedben úgy alakult a hazai árverési gyakorlat, hogy három időpont köré tömörültek a legnagyobb árverőházak aukciói: májusban tartották a tavaszi, szeptember-októberben az őszi, decemberben pedig a karácsonyi árveréseket. Május lévén, most a tavaszi árverésekre figyelünk, azokon belül is elsősorban a festményekre és grafikákra.
Személyes pénzügyek Óriási roham indult: most mindenki ezt a kölcsönt akarja
Privátbankár.hu | 2024. május 11. 12:03
Közel másfélszeresére nőtt az első negyedévben a babaváró kölcsön új szerződéseinek száma.
Személyes pénzügyek Az OTP-nél már él a kötelező, automatikus napi átutalási limit
Privátbankár.hu | 2024. május 10. 11:08
Sok OTP-ügyfél most, az internet- vagy mobilbanki belépésénél szembesül azzal az üzenettel, hogy május 8-tól a pénzintézet biztonsági okokból automatikus napi limitösszeget vezetett be az átutalásokra, amit azonban a számlatulajdonosok bármikor módosíthatnak.
Személyes pénzügyek Döbbenetes számok: minden tizedik magyar felnőttet már sikerült átverni
Privátbankár.hu | 2024. május 9. 09:48
A hazai felnőtt lakosság többsége, 56 százaléka került már olyan helyzetbe, hogy interneten keresztül vagy bankok nevével visszaélve megpróbálták megkárosítani. Minden tizedik felnőttet sikerült is átverni.
Személyes pénzügyek Van valami, ami komoly előnyt jelenthet lakásvásárláskor, és nem kerül semmibe
Privátbankár.hu | 2024. május 6. 12:18
Akár a készpénzes vevőket is be lehet így előzni.
Személyes pénzügyek Határtalan veszélyeket lát az MNB
Privátbankár.hu | 2024. május 6. 11:04
Oda kell figyelni nyaralás közben is.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG