Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
Súlyos lemaradásban van az öngondoskodási célú megtakarítási piac. A helyzetet súlyosbítja, hogy Európában már most is nálunk a legrosszabb az aktív dolgozók és az inaktívak aránya
Súlyos lemaradásban van az öngondoskodási célú megtakarítási piac Magyarországon. Annak ellenére, hogy az öregedő kontinensen létfontosságú az öngondoskodás, 2009-ben mindössze 202 dollárnak megfelelő összeget költöttünk élet- és nyugdíjbiztosításra, ami kevesebb, mint ötöde az európai átlagnak – hívta fel rá a figyelmet Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) főtitkára.
Európának szembe kell néznie a kedvezőtlen demográfiai változások következményeivel: az „öreg kontinensen” egyre kevesebben születnek, s mivel a lakosság várható átlagos életkora örvendetesen nő, egyre kevesebb leendő aktív dolgozónak kell majd eltartania az egy egyre növekvő számú idős populációt.
Erre egyetlen állam sem képes, még a leggazdagabbak sem, így a jövőben növekvő szerepet kell kapnia az öngondoskodásnak. A helyzetet súlyosbítja, hogy Európában már most is nálunk a legrosszabb az aktív dolgozók és az inaktívak aránya. „Öngondoskodás nélkül a ma aktív generációknak nyugdíjas kori életszínvonaluk drasztikus esésével kell szembenézniük” – jelentette ki Molnos Dániel.
A legfrissebb, európai uniós összehasonlító adatok egyelőre nem adnak okot a derűlátásra. 2009-ben Magyarországon átlagosan 202 dollárt (mintegy 42 ezer forint) fizettünk ki élet- és nyugdíjbiztosításra, miközben az Európai Unióban ennek átlagosan öt és félszeresét, 1111 dollárt (233 ezer forintot) fordítottak ugyanerre. Európában a legnagyobb összeget Dániában áldozzák jövőbeli jólétükre – legalábbis ami az életbiztosításokat illeti. A dánok tavaly 3816 dollárt (mai árfolyamon több mint 800 ezer forintot) fizettek be élet- és nyugdíjbiztosítási szerződéseikre. A legkevesebbet - évi mindössze 25 dollárt (kevesebb mint 5300 forintot) - Romániában áldoztak ugyanerre.
A friss Európai Uniós adatok azt mutatják, hogy a kelet-közép-európai országokban szignifikánsan alacsonyabb a hosszú távú megtakarítási hajlandóság. Magyarország ebben a tekintetben sajnos még a régióban sem jár az élen: Szlovéniában több mint kétszer akkora összeget, évi 431 dollárt (több mint 90 ezer forintot) költenek életbiztosításokra, s a 2009-es 241 dolláros (több mint 50 ezer forint) egy főre jutó szlovák életbiztosítási költés is meghaladja a magyarországi 202 dollárt .
A nyugat-európai országok közül kiemelkedően nagy összeget fordítanak életbiztosításra Luxemburgban és Belgiumban. 2009-ben Luxemburgban 3229 dollárt – csaknem 680 ezer forintot - fizetett ki életbiztosításra a lakosság, s Belgiumban is 2323 dollár (több mint 488 ezer forint) volt a hosszú távú öngondoskodásra szolgáló életbiztosítási megtakarítások egy főre jutó éves átlagos összege.
Az életbiztosítási díjbevételek bruttó nemzeti termékhez (GDP) viszonyított aránya nemcsak a lakosság öngondoskodási képessége és hajlandósága szempontjából fontos, hanem nemzetgazdasági szempontból is fontos mutatószám – hívja fel rá a figyelmet Molnos Dániel. Ez a mutatószám azt is jelzi, hogy a nemzeti össztermékhez viszonyítva milyen nagyságrendű, hosszú távra befektethető lakossági forrás áll rendelkezésre – tette hozzá a főtitkár. E tekintetben is van pótolnivalónk. Az Európai Unióban átlagosan a GDP 5 százalékának megfelelő összeg folyt be életbiztosítási szerződésekre 2009-ben, Magyarországon pedig a bruttó hazai össztermék mindössze 1,6 százaléka. A hosszú távú öngondoskodási hajlandóság növelése különösen egy olyan nemzetgazdaság esetében fontos, amely csökkenteni akarja külső finanszírozási függőségét, és egyre növekvő mértékben kíván a belső megtakarításokra támaszkodni.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Hosszú évek visszaesése után újra több babaváró hitelt vesznek fel a gyermeket tervező párok. Ebben szerepe lehet az Otthon Start szárnyalásának is, ugyanis önrészként jól használható ahhoz. A bankokon nem múlik, hogy fennmaradjon a babaváró hitel növekedése, hiszen a BiztosDöntés.hu összesítése szerint százezrekkel csalogatják magukhoz az igénylőket.
Soha nem látott számú tartós befektetési számla (tbsz) nyílt meg az idén, már 620 ezernél is több ilyen értékpapírszámla létezik. A háttérben az áll, hogy a magyar állampapírok helyett egyre több befektetési alapot, részvényt vásárolnak a háztartások, az árfolyamnyereségre kivetett adók pedig így elkerülhetők – erről beszélt Herman Bernadett, az Mfor és a Privátbankár vezető szerkesztője a Trend FM hétfő délelőtti adásában.
Az ingatlanvásárlásra vagy -felújításra spórolók aránya a 2022-es 37 százalékról 23 százalékra zuhant és általában is jellemző, hogy a lakosság több mint felének csupán minimális mozgástere marad a kiadásai után – erre jutott a Provident legfrissebb kutatásában.
Tovább nőtt a magyar háztartások értékpapírvagyona: június végén már 38 240 milliárd forintot ért az állomány, ha a belföldi kibocsátású papírok mellett a külföldieket is hozzászámítjuk – derül ki a BiztosDöntés.hu elemzéséből. Az egy év alatt 15 százalékos bővülés részben abból származik, hogy a lakosság többet vásárolt, részben pedig abból, hogy az árfolyamok is emelkedtek.
Rekordot döntött a magyar huszonévesek átlagos megtakarítása. A K&H ifjúsági index második negyedéves felmérése szerint az összeg átlagosan már 977 ezer forint.
.jpg)
Súlyos lemaradásban van az öngondoskodási célú megtakarítási piac. A helyzetet súlyosbítja, hogy Európában már most is nálunk a legrosszabb az aktív dolgozók és az inaktívak aránya .jpg)
.jpg)
Donald Trump amerikai elnök pénteken kijelentette, hogy az „Egyesült Államok területének” fogja nyilvánítani a stratégiai fontosságú Hormuzi-szorost. 
