Néhány éve még ritkaságnak számított Magyarországon, ha egy lakóingatlan fejlesztői az energiahatékonyság ígéretével próbálták felkelteni a vevők érdeklődését. Legfeljebb azzal tudtak érvelni, hogy a környezetet kímélő technológiai újításoknak köszönhetően lényegesen le lehet majd szorítani a fenntartási költségeket. Mára gyökeresen megváltozott a helyzet, az újépítésű ingatlanok piacán egyre több a környezettudatos vásárló, őket az energiahatékonyság mellett az is érdekli, hogy a beruházók milyen technológiai megoldásokat alkalmaznak.
„Azok a beruházók, akik a jelenleg építés alatt álló projektjeiket még nem az új energiahatékonysági feltételeket figyelembe véve tervezték, most versenyt futnak az idővel, hogy a használatbavételi engedélyt december 31-éig megkaphassák. Azoknak viszont, akik megfelelnek a januártól életbe lépő előírásoknak, nem kell aggódniuk. A szigorodó szabályokat teljesítő lakóingatlanok értékesítése a vásárlói igények átalakulása miatt várhatóan sokkal hatékonyabb lesz, és magasabb megtérülést biztosít számukra még akkor is, ha a korszerű zöld technológiák alkalmazása növeli az építés költségeit” – mondta Homolya Gergely, az OTP Ingatlanpont újépítésű projektekért felelős menedzsere. A szakértő szerint hasonló tendencia érvényesül a használt ingatlanok piacán is: „egyszerűbben, gyorsabban és jobb áron lehet értékesíteni azt a lakást, amelynek a felújítása nem merült ki a belső tisztasági festésben.”
Az energiahatékonyság fokozatai
Az energiahatékonysági kategóriákat számos paraméter figyelembevételével az épületek egy négyzetméterre jutó energiafogyasztása alapján határozzák meg. Magyarországon jelenleg az AA++ besorolás jelenti a legjobb minősítést, amit speciális feltételek mellett lehet megszerezni. Az energiafogyasztási érték ebben az esetben nem érheti el négyzetmétereként a 40 KWh-t. Az energetikai tanúsítvánnyal rendelkező épületek elenyésző aránya, mindössze 0,5 százaléka sorolható ebbe a kategóriába. Az AA++-t az AA+, az AA, majd a BB kategória követi. A 2021-től érvényes szabályok szerint az új épületek esetében ez utóbbi a minimális elvárás, amelyben a négyzetméterenkénti fogyasztás nem haladhatja meg a 100 KWh-t.
Magyarországon hárommillió otthon vár korszerűsítésre
Az Európai Unió azzal számol, hogy hosszabb távú klímacéljai eléréséhez elengedhetetlen a már meglévő épületek energiahatékonyságának növelése. Ehhez évente az állomány megközelítőleg három százalékát kellene felújítani, méghozzá úgy, hogy az átalakítás eredményeként legalább 80 százalékkal csökkenjen az energiafelhasználásuk. A magyar lakóépületek többsége elöregedett, korszerűtlen, a négymillió otthon csaknem háromnegyede felújításra szorul. A korszerűsítéssel elérhető megtakarítás mértékét jól mutatja, hogy az ország teljes energiafelhasználásának 40 százaléka a háztartásokhoz, az épületekhez köthető.
Ennyit takaríthatunk meg egy energiatakarékos lakással
A környezettudatos vásárlók azért is hajlandóak többet fizetni egy magasabb energiahatékonysági kategóriába sorolt lakásért, mert hosszabb távon jelentős megtakarítást érnek el a fenntartási költségekben.
„Egy ma átlagosnak mondható, FF energiaosztályú 70 négyzetméteres ingatlan éves fűtési célú energiafelhasználásának hozzávetőleges költsége 200 ezer forint körül alakul. Egy ugyanekkora, de BB besorolású lakásnál a teljes éves, a fűtésen kívül minden egyebet is tartalmazó energiafogyasztás értéke 85 ezer forint, míg egy AA++ besorolásúnál 25 ezer forintos éves kiadással lehet számolni átlagos fogyasztás mellett” – osztotta meg a mostani árakhoz igazodó számítások eredményét Homolya Gergely, az OTP Ingatlanpont újépítésű projektekért felelős menedzsere.
Fontos adatokat közöl keddtől a KSH. 
