Van miért bizakodni az életbiztosítások piacán: 8 negyedév után a rendszeres díjas életbiztosítások díjbevétele növekedésnek indult, s a díjbevétel-növekedés meghaladta az 5 százalékot. Az életbiztosítási piacon a díjtartalék 5 százalékkal, 1717 milliárd forintra nőtt a múlt év vége óta a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint.
Jókor jött
A kezelt vagyon növekedése korábban elfedte a kivétek összegét, épp ezért örömteli, hogy most – amikor a befektetési eredmények alacsonyabbak – ismét növekedés van. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy jelentősen lassult a korábbi biztosítások visszavásárlása – akiknek szükségük volt rá, már felmondták a szerződéseket, most pedig – a makrohelyzet nyomán - csökkenőben van azok száma, akik erre kényszerülnek. Másrészt pedig egyértelműen a nyugdíjbiztosítások generálják a többletbefizetést - összességében 20 milliárdos a növekmény. Kuruc Péter, a K&H Biztosító élet- és bankbiztosítási üzletágvezetője szerint nagy áttörés jövőre lehet, hiszen a nyugdíjbiztosítások zöme rendszeres díjas, ez komoly növekedést hoz majd.
Saját út
A nyugdíjbiztosítások terén komoly lehetőségek nyílnak a viszonylag kis összegű megtakarításokra. A teljes adókedvezmény igénybevételéhez évi 650 ezer forintot kell befizetni, ám ennél kisebb összeggel is érdemes nekikezdeni az öngondoskodásnak. A K&H Biztosító csak a TKM-ajánlás életbe lépése után jelent meg saját rendszeres díjas termékkel. Ezek a K&H-nál ma már a megkötött rendszeres díjas biztosítások több, mint 50 százalékát adják. A társaság 3 hónap alatt ezret meghaladó rendszeres díjas nyugdíjbiztosítást kötött. A társaság köztes helyet foglal el a klasszikus biztosítások és az unit linked biztosítások között, mivel minden termékéhez – így a rendszeres díjas nyugdíjbiztosításokhoz is – tőkegaranciát biztosít. A társaság a kisebb megtakarításokra lő: a havi átlagdíj 10 ezer forint körül van.
Az elkövetkező években az új szerződésekben 25-30 százalékos lehet a nyugdíjbiztosítások aránya Kuruc Péter szerint.
A biztosító a rendszeres díjas életbiztosítások díjbevételét tekintve rendre nagyobb növekményt tud elérni a piacnál. Életbiztosítási díjtartalékban (a kezelt vagyonban) 5 százalék feletti részesedése van a K&H-nak, amely szintet a társaság a díjbevételben nem tud elérni. Mindez Kuruc Péter szerint jelzi, hogy a társaság valóban portfóliót-épít, vagyis az ügyfelek az átlagosnál hosszabb ideig tartják meg biztosításukat.
Előretörő bankbiztosítók
A K&H szerepe annyiban érdekes, hogy Magyarországon egyedüliként van közös cégen belül a banki és a biztosítói láb. Az induláskor a bank és a biztosító közösen meghatározta azokat a termékeket, amelyek jól értékesíthetőek a bankfiókokban. Ezek száma ugyanakkor folyamatosan bővül – a lehetőségeknek csak az szab határt, hogy könnyen értékesíthető tömegtermékek legyenek. Kuruc Péter szerint akár egészségbiztosítást is ilyen lehet, ha éppen sztenderdizált feltételek lehetnek.
Maga a bankbiztosítás ugyanakkor sikeres: az életbiztosítási díjtartalékon belül a szinte kizárólag banki csatornán keresztül értékesítő társaságok a 2006-os 6 százalékról 16 százalékra futott fel ezen csatorna részaránya a teljes piacon.
A piaci lehetőségek terén továbbra is csak ígéret a kockázati életbiztosítás – fontos lenne, ha a lakáshitelezés felfutása során ne csak a lakásbiztosítás legyen ajánlott (kötelező), hanem a díjfizető is védelem alá kerüljön. A már említett egészségbiztosítás tömegesítéséhez kormányzati akarat is kell, de a balesetbiztosítások terén is van még hova fejlődni.
Tovább gyűrűzik az alkotmánybíróság körül kialakult botrány. 
