Az Intrum kintlévőségkezelő legutóbbi európai fizetési felmérésében (ECPR) először kutatta azt, hogy a nagyvárosokban és a kisebb településeken élőket mennyire érintik különbözően a pénzügyi nehézségek. A tavaly év végén elkészült, 24 országra kiterjedő kutatásból kiderült, hogy az EU több országában a kisebb településeken élők kevesebbet tudnak megtakarítani, és nehezebben tudják kifizetni a számláikat, mint a nagyvárosok lakossága.
Magyarországon különösen jelentős az egyenlőtlenség Budapest és a vidéki között: a fővárosi válaszadók 29 százaléka számolt be arról, hogy a jövedelméből nem tud rendszeresen félretenni – ez nem tér el nagyon az európai nagyvárások átlagától (25 százalék). A vidéki magyar városokban élők között 31 százalék, a kistelepüléseken élők között pedig már 43 százalék ez az arány. Vagyis a magyar kistelepüléseken élők mintegy 14 százalékkal kevesebben tudnak rendszeresen félretenni a fizetésükből, mint a budapestiek.
A települések között persze minden európai országban vannak megélhetési különbségek, de ezek általában jóval kisebbek, mint hazánkban, az egyes településtípusokon élők megtakarítási képessége között 1-4 százalékok csak a különbség. A magyar településtípusok közötti különbségek a legmagasabbak között vannak Európában, hasonlóan nagy eltéréseket csak Lettországban, Litvániában és Portugáliában találunk, míg a visegrádi országokban, ahogy a legtöbb nyugat-európai országban, szintén jóval kevésbé jellemző a kistelepülések lemaradása.
Egyenlőtlen növekedés
„A felmérés eredményei azt mutatják, hogy bár az elmúlt 3-4 évben tapasztalható erőteljes gazdasági fejlődés általában pozitívan hatott a lakosság fizetőképességére, a növekedést nem egyenletesen érzékelik az emberek az egyes régiókban” – mondta Deszpot Károly, az Intrum Magyarországi értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója. „Ugyan a legtöbb publicitást a vidéki gyáripari óriásberuházások kapják, az adatok alapján Magyarország még mindig erősen fejnehéz, Budapest gazdasági súlya továbbra is rendkívül nagy, és az ide érkező befektetések nagyobb mértékben növelik a foglalkoztatottságot és a jövedelmet, mint más települések beruházásai.”
Deszpot Károly hozzátette, a gazdasági fejlődéssel egyidőben az árak is növekednek, és ez a folyamat szintén a vidéki lakosságot érinti hátrányosabban, mint a budapestieket. A felmérésen a fővárosi válaszolók 53 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a kiadásaik gyorsabban nőnek, mint a jövedelmük. A vidéki városokban élők között már 56 százalék, a kistelepülések lakói között pedig 64 százalék volt az arány.
Budapesten egyébként különösen a lakbérek emelkedése érinthet sokakat érzékenyen, hiszen a fővárosban laknak a legnagyobb arányban albérletben. Budapesten nevezték meg a legtöbben (40 százalék) a lakbért, mint a legfontosabb rendszeres kiadásukat. Ugyanakkor az albérletet a fővárosiak többség is inkább kényszerből vállalja, hiszen a budapestiek nagy többsége (75 százalék) is inkább saját lakás vásárlásában gondolkodik, csakúgy, mint a vidéki lakosok.
Aktívan azonban csak a fővárosiak 32 százaléka gyűjt lakásra, kétszerannyian, mint a falvakban élők, és valamivel többen, mind a vidéki városok lakosai. A kistelepüléseken élők közül a legtöbben elsősorban nyugdíjra gyűjtenek (42 százalék, Budapesten ez az arány csak 35 százalék), a kisebb városokban élők pedig oktatásra tesznek félre a legnagyobb arányban (50 százalék elsősorban erre tervez költeni a megtakarításából).
Érdekesség még, hogy a kistelepüléseken vannak a legtöbben, akik az internetes vásárlásaik számláit helyezik előtérbe (16 százalék). Ugyanígy a kistelepüléseken élők közül válaszolták a legtöbben (50 százalék), hogy többször vásárolnak az interneten, mint egy évvel korábban.
Kormányváltás esetén tart a viszony romlásától. 
