Első ránézésre kezdi ledolgozni hátrányát a lakossági hitelpiac: a pénzintézetek által 2023 szeptemberében folyósított 138,1 milliárd forintnyi, nem folyószámla jellegű hitel már csak „alig” 16,5 százalékkal marad el az egy évvel ezelőtt folyósított 165,3 milliárd forinthoz képest. Ám ez az összevetés csalóka - hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakártője.
A szakember szerint azt fontos látni, hogy augusztushoz képest a háztartások közel 7 milliárd forinttal kevesebb hitelt vettek fel, ami azt jelzi, hogy a javuló hitelfelvételi arány annak köszönhető, hogy lassan belesodródunk abba az időszakba, amikor tavaly ősszel az egyre magasabb szintre emelkedő infláció és az energiaár emelések miatti bizonytalanságnak köszönhetően 2022. decemberében padlót fogott a lakossági hitelpiac. Ennek következtében megtévesztő lehet majd, hogy havi szinten a következő hónapokban egyre dinamikusabban emelkedést láthatunk majd.
Ha az első három negyedévi adatokat hasonlítjuk össze a korábbi évek hasonló adataival akkor drasztikusan rossz képet kaphatunk. A kilenc hónap alatt 1126,4 milliárd forint értékű nem folyószámla jellegű hitelt helyeztek ki a bankok, ez továbbra sem éri el a 2022-es hasonló időszak alatt a lakossági által felvett 1895,5 milliárd forintnyi hitel 60 százalékát. A pénzintézetek 2018-ban is több mint 30 milliárd forinttal több hitel tudtak folyósítani a lakossági ügyfeleiknek, mint idén, így továbbra is 6 éves mélyponton áll a hitelezés.
Mindenki élénkülésre számított
A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint önmagában is komoly meglepetés a hitelpiac szeptemberi visszaesése, hiszen mindenki arra számított, hogy az infláció lassulásával és a szeptembertől a várakozások szerint újra emelkedő pályára kerülő reálkeresetek miatt tovább élénkül majd a hitelek iránti kereslet.
Ugyanakkor még meglepőbb, hogy szeptemberben egyformán visszaesett a lakáshitelek és az eddig dinamikusan emelkedést mutató személyi kölcsönök folyósítása is. A lakáshitel piacon 3 milliárd forinttal csökkent a folyósított összeg, a háztartások 51,48 milliárd forintot vettek fel, ami ugyanakkor már közel kétharmada az egy évvel ezelőtti folyósításnak. Éves szinten ennél is jobban javult havi alapon a személyi kölcsönök dinamikája, hiába csökkent több, mint 4 milliárd forinttal, 46,7 milliárd forintra az ügyfelek által felvett személyi kölcsönök összege. Ez az éves bázison már húsz százalékos bővülést jelent - hívta fel a figyelmet Gergely Péter.
Ha azonban az év első kilenc hónapjának adatait vizsgáljuk, ott azt láthatjuk, hogy a lakáshitelezés továbbra is 60 százalékos elmaradásban van a tavalyi évi szintektől. Az év első kilenc hónapjában 413 milliárd forint értékű lakáshitel szerződés köttetett, 2022 áprilisa és júniusa között három hónap alatt folyósítottak ennél magasabb összeget. A pénzintézetek kilenc havi adatai alapján a személyi hitelezés sem tudta még meghaladni a 2022 es év adatait: az első háromnegyed évben az ügyfelek 391,5 milliárd forintnyi személyi kölcsönt vettek fel, ami két százalékkal marad el a 2022-es 400 milliárd forinttól.
Csökkenhet a lakáshitel kamatplafon
A BiztosDöntés.hu szakembere szerint a hitel volumenekkel szemben a kamatok tekintetében, elsősorban a lakáshiteleknél nagyon kedvező tendenciák észlelhetők. A piaci kamatozású jelzáloghitelek átlagos kamatszintje szeptemberben a 8 százalékos érték alá csúszott, amire utoljára 2022 novemberében volt példa. Ennek köszönhetően a piaci jelzáloghitelek teljes hiteldíj mutatója (THM) szeptemberben 8,67 százalék volt. Ez mindössze 17 bázisponttal magasabb érték, mint a bankok által október elejétől vállalt önkéntes kamatplafon 8,5 százalékos szintje. Gergely Péter szerint az MNB adatok alapján egyértelműsíthető, hogy a lakáshitelek kamatplafonja a következő hetekben tovább csökken majd.
Nem vették át, visszatért. 
