|
| MTI Fotó: Balázs Attila |
A felmérésben részt vevők közül azok a jelzáloghitelesek voltak többen (66 százalék), akiknek az elszámolást követően is marad még tartozásuk. Ők átlagosan 5,6 millió forint hitelt vettek fel, 18 és fél éves futamidőre, amelyből mintegy 10 és fél év van még hátra. Törlesztőrészletük a hitel felvételekor átlagosan 41 ezer forint volt, ami a svájci frank árfolyamának tetőzésekor 77 ezer forintra szökött fel; ez 88 százalékos emelkedést jelent.
Mi történt az átlag devizahitelekkel?
| A kutatást májusban, 431 ember megkérdezésével végezték a deviza alapú jelzáloghitellel (korábban) rendelkező, a banki elszámolás hatálya alá eső 18-65 éves internetező lakosság körében. |
Az elszámolás után a megkérdezettek több mint felének csökken a törlesztőrészlete: ők átlagosan 33 ezer forinttal fizetnek kevesebbet. Ebben azonban viszonylag nagy szórás mutatkozik, a magasabb összegű hitellel rendelkezők nagyobb csökkenést tapasztalnak. A hiteleiket a jövőben is fizető válaszadók elszámolás utáni átlagos törlesztőrészlete (beleszámolva azokat is, akiknek a törlesztője nem csökken) 59 ezer forint - derült ki a felmérésből.
A kutatás szerint azok, akiknek hitelszerződése az elszámolással egyidejűleg, vagy korábban lezárult (kivéve ez alól a kedvezményes árfolyamon végtörlesztőket), átlagosan 3 millió forintos kölcsönt vettek fel, amelyet 5 és fél évig törlesztettek. Ők a kezdeti, átlagosan 39 ezer forintos törlesztőrészlet után szintén jelentős emelkedést tapasztaltak, hiszen a törlesztőjük mintegy 63 ezer forintra nőtt a forint svájci frankkal szembeni árfolyamának leggyengébb időszakában (64 százalékos emelkedés).
Mi lesz ezután?
Azok a megkérdezett devizahitelesek, akiknek alacsonyabb lett a törlesztőrészletük az elszámolás után, a csökkenésből adódó pénz átlagosan felét (mintegy 16 ezer forintot) felélik majd, jellemzően a napi kiadásokra, fogyasztásra költve ezt az összeget. 23 százalékban a jelenlegi hitel előtörlesztésére, 17 százalékban más (jellemzően fogyasztási) kölcsön törlesztésébe forgatják majd az így visszanyert pénzt, míg megtakarítani csak 11 százalék szándékozik ebből.
A kutatásban részt vevő, lezárt szerződéssel rendelkező hitelesek az elszámolás nyomán átlagosan 300 ezer forint visszatérítést kapnak, amelyet 57 százalékban felélnek majd: a leggyakoribb cél a napi kiadások, vásárlás, fogyasztás és a lakásfelújítás, de sokan tervezik ebből a pénzből finanszírozni az utazásukat is. 15 százalék mondta, hogy más - jellemzően szintén fogyasztási - kölcsön törlesztésére fordítja ezt a pénzt, míg 28 százalék tervez félrerakni a visszakapott összegből.
Tovább gyűrűzik az alkotmánybíróság körül kialakult botrány. 
