Nagy bajban vagyunk: 10 magyar lakásból 9 pazarolja az energiát

Az energiahatékonyság kétségtelenül napjaink egyik legfontosabb kérdése, amely a lakáspiacon is rendkívül erősen érezteti hatását. A jelenleg több mint 4,5 milliós hazai lakásállomány több mint 80 százaléka 1990 előtt épült, és csak kis része tekinthető energetikai szempontok alapján hatékonynak: a korszerűt megközelítő, a korszerű vagy az ennél is jobb besorolású ingatlanok aránya nem éri el a 10 százalékot. Az energiafelhasználás csökkentése és a fenntarthatóság növelése érdekében nagyobb energiahatékonyságra van szükség. A magyar lakásállomány megújulási rátája azonban európai viszonylatban is alacsony, vagyis új lakások építésével ez a javulás csak nagyon lassan menne végbe. Elengedhetetlen tehát, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a már meglévő otthonok korszerűsítése, különös tekintettel arra, hogy egy átfogó, költségoptimalizált felújítás révén minden esetben jelentős energiamegtakarítás érhető el – derül ki a Takarék Indexből, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank elemzéséből.

A lakásállomány 60 százaléka rossz energetikai hatékonyságú

Takarék Jelzálogbank kizárólagos stratégiai kutatási partnere, az ELTINGA, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közös kutatása is rávilágított, az épületek energetikai jellemzője szoros összefüggést mutat az építés évével, illetve azzal, hogy mikor volt a legutóbbi nagy felújítás. A magyarországi lakások jelentős része, több mint 50 százaléka 1960 és 1990 között épült. A 2000 után készült lakóingatlanok aránya kevesebb mint 12 százalék, a 2010 utániaké pedig nem éri el a 4 százalékot. A lakáspiac energetikai vizsgálata során a Takarék Index elemzői megállapították, hogy a lakásállomány hozzávetőleg 60 százaléka a kiemelkedően rossz (JJ), a rossz (II) vagy a gyenge (HH) kategóriába tartozik az ingatlanok értékesítésekor kötelezően kiállítandó energetikai tanúsítványban alkalmazott skálán.  A lakások 30 százaléka energetikai szempontból az átlagost megközelítő (GG), az átlagos (FF) vagy az átlagon felüli (EE) osztályba sorolható, és csak kevesebb mint 10 százaléka tartozik az ennél kedvezőbb hat kategória valamelyikébe, amelyek közül a korszerűt megközelítő (DD) a leggyengébb és a minimális energiaigényű (AA++) a legjobb.

Az energetikai szempontból korszerű ingatlanok száma növelésének egyik módja az új lakások építése. 2016 és 2022 első fél éve között több mint 120 ezer lakás készült el Magyarországon, tavaly körülbelül 20 ezer, 2020-ban mintegy 30 ezer, 2019-ben ugyancsak hozzávetőleg 20 ezer. Az éves megújulási ráta az elmúlt években 0,23 százalék és 0,63 százalék között mozgott, vagyis évente 20-30 ezer új lakással számolva 150-225 évig tartana a 4,5 milliós teljes hazai lakásállomány cseréje. A magyar lakásállomány megújulási rátája európai összevetésben is alacsony, a jónak mondható 2021-es évben is csak Görögországot, Szlovéniát, Lettországot, Portugáliát és Olaszországot előzte meg 0,44 százalékos eredményével. A rangsor elején álló országokban, például Lengyelországban, Ausztriában, Finnországban vagy Dániában a ráta bőven 1 százalék felett volt.

Sok felújítás kellene

A lakások energiaigénye csökkentésének másik módja a meglévő állomány felújítása, amely által jelentősen mérsékelhető a fűtéshez és melegvíz előállításához szükséges elsődleges energiamennyiség, azaz a primer energiaigény.  A Takarék Index elemzőinek becslése szerint akár korszerűt megközelítő (DD) vagy korszerű (CC) energiaosztályúvá lehetne tenni a gyengébb besorolású ingatlanokat egy átfogó, költségoptimalizált felújítás révén. Megújuló energiaforrások alkalmazásával pedig akár a még jobb energiaosztályok irányába is megnyílhat az út.

Az energiahatékonyság javulását központilag is számos elem segítheti: többek közt a szabályozói intézkedések és támogatások, valamint a kedvező hitelfelvételi lehetőségek. A múltban több programot is meghirdettek a lakásállomány korszerűsítésére, de ezek csak a lakóingatlanok töredékét érintették, és nem minden esetben párosultak energetikai célokkal. Az energiahatékonyság növelésének fontos eleme például az új otthonokra vonatkozó előírások szigorítása. 2024. június 30-tól csak olyan újépítésű ingatlanok kaphatnak használatbavételi engedélyt, amelyek energiaigénye csaknem nulla, vagyis megfelelnek a költségoptimalizált követelményszintnek, és a primer energiaigény legalább 25 százalékát megújuló energiaforrásokból fedezik. 

„Az energiahatékonyság ma már nemcsak az ingatlanpiaci szakembereket, hanem a társadalom szélesebb rétegeit is közvetlen közelről érintő kérdés. Elemzésünk rámutat annak szükségességére, hogy az ingatlanok tényleges ’zöldüléséhez’ elengedhetetlen a felújítások felgyorsítása az elkövetkező időszakban. Az ingatlanállomány megújítása a klímacélok elérése mellett javíthatja egy esetlegesen elhúzódó energiaválsággal szembeni ellenállóképességünket is. Bankcsoportunk törekvéseinek lényeges eleme, hogy a tudatos jelzáloghitelezéshez és az ingatlanpiachoz kapcsolódóan formáljuk a hazai pénzügyi rendszer szereplői és ügyfeleink gondolkodását a fenntarthatóság terén”

– mondta Dr. Nagy Gyula, a Takarék Jelzálogbank vezérigazgatója.