A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint 2014. II. félévében összesen 9269 esetben jelentettek be a bankkártyát kibocsátó bankoknak valamilyen visszaélést. Ez harmadával több volt, mint 2013. hasonló időszakéban, akkor mindössze 6952 esetet regisztráltak. Összegében az okozott kár 312,4 millió forintot tett ki, ami ugyanakkor csak 22,8 százalékos növekedést takar.

Mindennek ellenére azt lehet mondani, hogy a hazai bankkártya-piac továbbra is az egyik legbiztonságosabbnak számít, amit azzal lehet bizonyítani, hogy bár a visszaélések számának és értékének növekedése meghaladja a hazai kártyahasználatban (kártyás vásárlásban és pénzfelvételben) a tavalyi második félévben mért 13,4 százalékos tranzakció- és 6,2 százalékos forgalombővülést, ám ezekhez képest még mindig rendkívül alacsony az előfordulásuk: a megugró tranzakciószám ellenére is csak a kártyahasználat 4 ezrelékénél fordul elő valamilyen visszaélés, míg az ezekkel okozott kár a teljes bankkártya-forgalomnak csak 0,007 százalékát tette ki. (Ezen kárösszeg zömét a bankok fizetik, ugyanis továbbra is csak rendkívül felelőtlen kártyahasználat esetén terhelik vissza a kárt a kártyabirtokos ügyfélre.)

Egyre jobban szeretünk érinteni

A hazai bankkártya-piac legdinamikusabban fejlődő szegmense ma – állíthatjuk bizonyosan – az érintőkártyák világa. Korábban csak a MasterCard bocsátott ki hazánkban érintőkártyát, aminek köszönhetően a köznyelvben még tartja magát a fizetési módra vonatkozó PayPass megnevezés, de időközben már a Visa is egyre több bankkal állapodik meg saját érintőkártyájának, a PayWave forgalomba állításáról. A jegybanki statisztikák szerint a tavaly év végén forgalomban lévő 8,862 millió bankkártya 44,2 százaléka, 3,922 ezer már érintőkártya volt. (2013. végén még csak 1,76 millió érintőkártya volt forgalomban.)

A bővülés a tranzakciókban is bámulatos: 2013. második félévében még csak 8,6 millió érintőkártyás tranzakciót regisztráltak, ám tavaly a második félében ennek több, mint négyszerese, 37,6 millió volt az érintőkártyás vásárlások száma. Mivel az érintőkártyával jellemzően kis összegű fizetéseket bonyolítanak az ügyfelek, ezért a vásárlások értéke ennél szerényebb mértékben növekedett, már ha a közel megnégyszereződött forgalmat annak lehet tekinteni: az érintőkártyás vásárlások értéke a 2013-as 35,3 milliárd forintról 134,6 milliárd forintra nőtt.

Az érintőkártyák számának növekedése. Forrás: MNB

Sokan ugyanakkor még mindig idegenkednek az új technikától. Ez lehet az oka, hogy a kártyaszámon belüli 44,2 százalékos aránynál sokkal rosszabbul szerepel összességében az érintőkártya: a kártyás vásárlási tranzakcióknak csak 20,8 százaléka volt egyérintéses fizetés, míg értékben – érthetően – ennél is jóval alacsonyabb, mindössze 11,1 százalékos volt az érintőkártyás fizetés részaránya az MNB adatsora szerint.

Alaptalan félelmek

Természetesen ebben részben az infrastruktúra is hibás, ugyanakkor tavaly év végén a kártyaelfogadó kereskedők kétharmadánál már lehetett érintőkártyával fizetni. Az újtól való félelmet időről-időre erősíthetik azok a rémhírek, amely szerint az érintőkártyák adatai úgy is lelophatóak, ha valaki megfelelő eszközzel elsétál a pénztárcánk mellett. Nos, a szakemberek szerint ehhez még a mai technikai viszonyok között is olyan költséges berendezésre lenne szükség, amelynek beszerzése nem lenne arányos az érintőkártyák adatainak leolvasása után elérhető haszonnal. Hiszen ne feledjük: az érintőkártyákkal jelenleg 5000 forint alatti összegeket tudunk fizetni PIN-kódunk megadása nélkül. Az már más kérdés, hogy a folyamat könnyebbé tétele okán ma a bankok nagy része már nem írja elő, hogy minden harmadik kisösszegű fizetéskor az ügyfél PIN-kóddal azonosítsa magát – persze, ez is védhető azzal, hogy Magyarországon a kártyás vásárlások utáni sms okán még a kisösszegű fizetésekkor is igen gyorsan kiderül, ha illetéktelenek használják a kártyát (vagy adatait).