Nem ússzuk meg: emelni kell a nyugdíjkorhatárt Magyarországon

A gyerek nagyon sokba kerül - egyre kevesebben vállalják

A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója, Spéder Zsolt szerint nemzetközi összehasonlításban mindig bőkezű volt és ma is az a magyar családtámogatási rendszer. A baj csak az, hogy az állandó változtatások miatt az érintettek már nem tudják, hogy sűrű szövésű, vagy éppen lyukas a szociális védőháló. A szakértő a Napi Gazdaságnak adott interjút; szerinte a gyermekvállalásra a negatív intézkedések szinte azonnal hatással vannak, a pozitívak csak hosszabb idő után, így azt sem lehet megmondani, hogy a 2014-ben bevezetett kormányzati intézkedések beváltak-e.

A gyerekvállalás szegénységkockázati tényező; Spéder egy francia szakembert idézve azt mondja, ha mindenki számításokat végezne, mielőtt gyereket vállalna, akkor nem születnének gyerekek. Az biztos, hogy a legtöbben sok szempontot mérlegelnek, ahogyan az is, hogy vannak élethelyzetek, amikor könnyebben vágunk bele a gyerekvállalásba. Statisztikailag is igazolható például, hogy az optimista férfiak és a vallásosabb nők inkább vállalnak gyermeket - mondja Spéder.

Több jel is utal arra, hogy sokan nem csupán egyre későbbre halasztják a gyermekvállalást, de teljesen le is mondanak róla. Az 1974–75-ben születetteknél 18-19 százalékos ma a gyermektelenség, míg húsz évvel ezelőtt 8,5 százalék volt a gyermektelenek aránya.

Nem ússzuk meg a nyugdíjkorhatár emelését

Az alacsony születésszám az ország elöregedéséhez vezet. A szakértő szerint az, hogy tovább élünk, alapvetően jó dolog, és erről hajlamosak vagyunk megfeledkezni - a folyamatra azonban a szociális, egészségügyi rendszerket is fel kell készíteni. A nyugdíjrendszer sem maradhat változatlan: 50 év múlva kétszer annyi lesz az idős magyar, mint a 14 év alatti. "A nyugdíjkorhatár felemelését nem lehet megúszni, hacsak nem nő sokszorosára a munka hatékonysága" - véli a szakértő a Napi Gazdaságnak adott interjúban.

Pénzt kell félretennünk, vagy dolgozhatunk aggastyánként is

A magyarok többsége egyébként úgy gondolja, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgoznia kell majd a megélhetésért. Egy globális kutatás alapján mi tesszük félre a legkevesebbet a nyugdíjas éveinkre, mert meggyőződésünk, hogy az időskori megélhetést a járulékok rendszerén keresztül a munkáltatónak és az államnak kellene garantálnia. Részletek: Félelmetes, hogy a magyarok hogyan állnak hozzá a nyugdíjkérdéshez >>

A magyarok 70 százaléka egyébként aggódik a nyugdíjas évei miatt. A többség úgy gondolja, nem tud magának kényelmes életet biztosítani idős korára, jelentős részük szerint problémát jelent majd az egészségügyi kiadások megfizetése. Egyre emelkedik viszont a megtakarítani szándékozók tábora, ők jelenthetik a kitörési pontot az ország számára.