Drága ugyan a személyi kölcsön, de kapkodnak érte a magyarok

Repülőrajtot vett az idén a személyi kölcsönök piaca: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az év első két hónapjában több mint 105 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket az ügyfelek és a bankok, ami közel 62 százalékos ugrás az egy évvel korábbi mennyiséghez képest. Különösen figyelemre méltó emellett, hogy ezzel az aktivitással még a 2020 elején – tehát közvetlenül a koronavírus-járvány első hulláma előtt – látható keresletet is sikerült túlszárnyalni.

A szerződések számánál szintén jelentős ugrást mért a tavalyi év első két hónapjához képest az MNB: idén február végéig közel 43 ezer háztartás döntött úgy, hogy él a kölcsönfelvétel eszközével, holott egy évvel korábban még alig valamivel több mint 31,5 ezer új szerződésnél járt a piac. Itt ugyanakkor már nem lehet új rekordokról beszélni, hiszen 2019 és 2020 elején még több mint 45 ezer ügyfél gondolta úgy, hogy személyi kölcsön segítségével valósítja meg a céljait. Annak nyomán ugyanakkor, hogy az új szerződések volumene jóval gyorsabban nőtt a számuknál, az egy szerződésre jutó átlagos összeg is érezhető mértékben emelkedett: miközben 2023 első két hónapjában kevéssel 2 millió forint körül mozgott, idén már alulról nyaldosta a 2,5 milliót.

Egyre dagad a portfólió

A stabil, illetve erősödő kereslet nyomán a háztartások személyihitel-portfóliója is szépen gyarapszik: a jegybank adatai szerint februárban már 1363 milliárd forint közelében járt az állomány, amire korábban még nem volt példa. Az éves állománynövekedés valamivel nyolc százalék feletti üteme ugyanakkor nem tekinthető túlzottan acélosnak, ám ha figyelembe vesszük, hogy a teljes lakossági hitelportfólió nem egészen 3,5 százalékkal tudott bővülni a február végéig tartó egy év alatt, már egyáltalán nem rossz ez az eredmény. Utóbbiak nyomán a személyi kölcsönök súlya is lassan, de biztosan emelkedik a háztartások hitelállományán belül: februárban már 13,4 százaléknál járt, így a lakáscélú hitelek és a babaváró kölcsön után a harmadik legfontosabb konstrukciónak számítanak a lakossági palettán.

Nem kapkodnak a kamatcsökkentéssel, de azért már megmozdult valami.

A személyi kölcsönök MNB által kalkulált, szerződésekben szereplő, éves, átlagos kamatlába 2023 májusában ért sokéves csúcsára, kicsivel meghaladva a 19 százalékot. Azóta meglehetősen lassú csökkenés vette kezdetét, ám a hitelintézetek a jelek szerint nem kapkodnak a kondíciók lazításával: idén februárra 18,11 százalékos átlagos rátát mutatott ki az MNB, ami nem egészen fél százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Persze a kamatok vizsgálatánál érdemes figyelembe venni azt is, hogy az új szerződések összetétele némileg tudja befolyásolni a végül közzétett érték alakulását: a kisebb összegű, alacsonyabb kimutatható jövedelem mellett felvett hitelek ugyanis jóval drágábbak, mint a többmilliós összegűek. Ezzel együtt a kondíciós listákban még a bankok szempontjából legjobb ügyfelek is stabilan két számjegyű éves kamat mellett kínált konstrukciókkal szembesülnek. Ezzel együtt nem lehet azt mondani, hogy ne lenne erős verseny a piacon: márciusban már több piaci szereplő is vágott a kamatokon – igaz, azért még akadt példa szigorításra is.

Emelték a tétet, és nőtt a választék

Akciós ajánlatokban sem dúskálhatnak manapság a személyi kölcsön felvételét tervező ügyfelek: kamatkedvezményt persze sok helyen és több módon is el lehet érni, de úgy tűnik, egyelőre inkább a termékpaletta színesebbé tételére koncentrálnak a piaci szereplők.

Ami az utóbbit illeti, az elmúlt időszakban több pénzintézet is az elérhető hitelösszeg megemeléséről döntött. Az egyik ilyen a CIB Bank, amelynél február óta már akár 15 milliós hitelben is gondolkodhatnak a feltételeknek megfelelő ügyfelek, de 12 milliós kölcsön elérhető már az Ersténél (Most Extra néven) és az UniCredit Banknál (Fix Kamat) is: utóbbihoz egyébként most éppen akció is kapcsolódik, a meghatározott feltételek teljesülésekor akár 80 ezer forint jóváírást is kaphatnak az ügyfelek.

A másik figyelemre méltó tendencia, hogy több pénzintézet is a kínálatban tart konkrét felhasználási célhoz kapcsolódó konstrukciókat, amelyekhez többnyire bizonyos kedvezmények is társulnak: az UniCreditnél például kifejezetten felújításra és zöld célok megvalósítására is igényelhetnek személyi kölcsönt az ügyfelek, a K&H-nál pedig létezik autó- és lakásvásárlásra, de hitelkiváltásra használható konstrukció is. A MagNet Bank közben folyósítási díj nélkül kínálja a beszédes nevű Zöld személyi kölcsönét.

Közben új termékek is előfordulnak a piacon: az Erste Bank néhány hónapja vezette be a Rögtön Kölcsön névre keresztelt konstrukciót, amelynek lényege, hogy a pénzintézet informatikai rendszere által hitelképesnek minősített saját ügyfelek néhány másodperc alatt juthatnak akár 450 ezer forint szabadon felhasználható hitelhez a George online platformon keresztül. Az MBH Bank pedig – egyelőre visszavonásig, de legkésőbb május végéig – halasztott törlesztést biztosító változatot tett elérhetővé bizonyos konstrukcióinál MBH Időnyerő Személyi Kölcsön néven, amelynek lényege, hogy a hitel első és minden további törlesztőrészletének befizetése az eredeti esedékességhez képest 3 hónappal később szükséges. (Fontos ugyanakkor, hogy ez a konstrukció egyes esetekben – például teljesen online igénylésnél – nem választható.)

Marad az erős kereslet, és lejjebb csúszhatnak a kamatok

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint az előttünk álló időszakban is fennmaradhat az erős kereslet a személyi kölcsönök piacán. „Az utóbbi hónapok adatai alapján látszik, hogy emelkedni kezdett az átlagos szerződéses összeg a személyi kölcsönöknél, ami részben az infláció hatásával is magyarázható. A keresletnek – illetve az új szerződések összegének – jót tehet az otthonfelújítási program újraélesztése is, hiszen a kedvezményezetti körön belül sokan lehetnek olyanok, akik a támogatott célokon túl egyéb felújítási munkálatokat is elvégeznek majd” – vélekedett a szakértő.

Gergely Péter szerint emellett számítani lehet arra, hogy a további jegybanki kamatcsökkentésekkel párhuzamosan a személyi kölcsönök árazása is vonzóbbá válik majd, főleg, ha a kereslet a továbbiakban is a mostanihoz hasonlóan erős marad.

A személyi kölcsönök iránti kereslet kapcsán persze nem szabad megfeledkezni az online igénylések rohamos terjedéséről sem: utóbbi ugyanis egy adott ügyfélkörnek rendkívüli módon leegyszerűsíti, felgyorsítja és személytelenné teszi az igénylési folyamatot, ami az esetlegesen még hezitáló ügyfelek egy részét is cselekvésre (vagyis hitelfelvételre) ösztönzi.