A felek ilyenkor meghatározhatják a közös és külön vagyonukat, szabályozhatják a válást követő juttatásokat, egymással szembeni vagyoni igényeiket is. Aki pedig nem kíván házassági szerződést kötni, akár a bizalmi vagyonkezelést is választhatja vagyoni viszonyai rendezésére.
Nem illik, pedig kéne
Tipikusan előfordul, hogy a házasulók – a már együtt élő felek –, illetve a friss házasok nem érzik helyénvalónak házassági vagyonjogi szerződés megkötését, mivel az akár a párral szembeni bizalmatlanságot vagy a kapcsolat tartósságába vetett hit hiányát is jelképezheti. Felmerülhetnek azonban olyan körülmények, amelyek a későbbiekben mégis indokolttá tehetik a vagyonjogi helyzet tisztázását, mint például a családi vállalkozások szétaprózódásának megakadályozása, az üzleti kockázatok elválasztása a családi vagyontól, illetve a házastársak eltérő vagyoni viszonyaiból eredő konfliktusok elkerülése.
Ha közös cég van, muszáj
A gazdasági társasági érdekeltséggel rendelkező házaspároknál különösen fontos annak tisztázása, hogy a cég külön vagy közös vagyonba tartozik-e. Az üzleti folyamatok dinamikája folytán előálló helyzetek komoly problémák elé állíthatják a párokat.
A gyakorlatban sokszor kérdéses lehet például annak meghatározása, hogy a házastársak egyike által tulajdonolt cég értékének ugrásszerű növekedése, illetve a társaság esetleges értékesítése során befolyt vételár a házastársak közös vagy különvagyonát képezi-e. Sokan nem tudják továbbá, hogy hiába tartozik különvagyonba egy cég (amit például a szülőktől ajándékba kapott az egyik fél), az annak kapcsán szerzett osztalék közös vagyonnak minősül a házastársak eltérő rendelkezése hiányában.
Ha a felek nem csupán a jövőre nézve kötik ki az általuk választott vagyonjogi rendszert, hanem rendezni kívánják az évek során előállt helyzetet, úgy erre is lehetőség van. E körben különösen fontos megjegyezni, hogy a vagyonközösség nem a házasságkötéssel, hanem az azt megelőző életközösséggel jön létre. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy - vagyonjogi szerződés hiányában - a házastársak a házasságkötésüket megelőző élettársi kapcsolatban is alapvetően közös vagyonszerzők – mutatott rá dr. Takács Diána, a Deloitte Private szenior tanácsadója.
A felek megállapodásuk szerint mozgathatják a vagyonukat a házastársi közös és különvagyon között. Azonban a bírói gyakorlat kiemelt vizsgálat alá helyezi az ehhez hasonló vagyonátrendezést: az olyan rendelkezés, amely az egyik házastárs vagyonát a másik javára jelentősen elvonja, érvénytelen lehet.
A vagyonjogi szerződést ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátni vagy közokiratba szükséges foglalni. A megfelelő szakértelem azonban nem csak a törvény által megkövetelt formalitások miatt szükséges. A gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakember közreműködése azért is elengedhetetlen, mivel – bizonyos esetekben – a jogszabály szövegének szó szerint megfelelő szerződés is támadható lehet.
Fontos hangsúlyozni, hogy a vagyoni viszonyok rendezésére más lehetőségek is vannak. Ilyen például az utóbbi időkben egyre népszerűbb bizalmi vagyonkezelés. Ennek előnye, hogy a fenti célok mellett számos egyéb cél elérésére is alkalmas, mint például a családi vagyon generációkon átívelő védelme – fogalmazott a szakember
A részvényesek decemberben választanak utódot. 
