Az önkéntes nyugdíjpénztárak összesített vagyona a tavaly második negyedévi, 1,5 ezer milliárd forint alatti mélypontot követően 1,588 ezer milliárd forintra emelkedett 2023 első negyedében, ami kismértékben az egy évvel korábbi szintet is meghaladja – derül ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) friss adataiból.
A vagyongyarapodás alapvetően annak köszönhető, hogy folytatódott a hozamok múlt év közepétől elkezdődött javulása, így a kedvezőtlen tőkepiaci körülmények miatt tavaly bekövetkezett veszteségek egy jó részét már sikerült ledolgozniuk a pénztáraknak. Az év első három hónapjában mintegy 2,2 százalékos hozamot ért el átlagosan a szektor – igaz, a magas hazai infláció miatt reálhozamról továbbra sincs szó.
Jelentősen nőttek a munkáltatói nyugdíjpénztári befizetések
A pénztárak tagdíjbevételei 27,3 milliárd forintot tettek ki, ami lényegében megegyezik a 2022 első negyedévi adattal. A hozzájárulások oroszlánrészét, 67 százalékát továbbra is a munkavállalók teljesítik, viszont ők az első negyedévben kevesebbet fizettek be, mint egy évvel korábban
„Kedvező fejlemény ugyanakkor, hogy a munkáltatók körében a munkaerő megtartása érdekében terjedőben van az erőteljesebb szerepvállalás: véleményünk szerint ezzel magyarázható, hogy a munkaadói kör befizetései jelentős mértékben, több mint 12 százalékkal nőttek éves összevetésben, megközelítve a 8,9 milliárd forintos szintet” – mondta Nagy Csaba, az ÖPOSZ elnöke.
A nyugdíjpénztárak taglétszáma az egy évvel korábbival összevetve kismértékben, 1,6 százalékkal 1,055 millió főre apadt, ami a Pénztárszövetség szerint azzal magyarázható, hogy többen a tavalyi negatív reálhozam láttán döntöttek a kilépés mellett. „A hosszú távú megtakarítások szempontjából kockázatos döntést hozott a távozó, több mint 17 ezer tag, hiszen ezzel realizálták az addig csupán virtuális veszteséget” – hívta fel a figyelmet Nagy Csaba, az ÖPOSZ elnöke.
Az egy főre jutó átlagvagyon 1,5 millió forintot tesz ki, vagyis volna tere a további gyarapodásnak. Az ÖPOSZ elnöke hozzátette: „nemcsak a jelenlegi, hanem a leendő pénztártagok esetében is fontos, hogy hosszú távon gondolkodjanak, mert ez a kulcsa annak, hogy megfelelő anyagi biztonságot teremtsenek idős korukra. Minél korábban kezdjük el a nyugdíjpénztári befizetéseket, egyrészt annál több alkalommal vehetjük igénybe a jelenleg évi legfeljebb 150 ezer forintos szja-visszatérítést, másrészt pedig könnyebb hosszabb időn át, kezdetben kisebb összegeket félretenni, mint a nyugdíjkorhatárhoz közeledve, kapkodva, százezres nagyságrendű megtakarítást kipréselni a jövedelmünkből”.
Erőteljes növekedés az egészségpénztáraknál
Az önkéntes egészségpénztárakban erőteljes volt mind a taglétszám, mind a vagyon bővülése. 2023 első negyedévében már közel egymillió tagot számláltak a pénztárak, ami éves szinten 43 ezer fős (4,5 százalék) növekedést jelent. Az összesített vagyon ennél is nagyobb mértékben, közel 12 százalékkal 68 milliárd forint közelébe emelkedett. A tagdíjbevételek 22 százalékot megközelítő mértékben nőttek éves összevetésben úgy, hogy mind a munkáltatók, mind a munkavállalók hasonló ütemben növelték befizetéseiket. Az egészségpénztáraknál a tagok befizetései még jelentősebb súlyúak, mint a nyugdíjpénztárak esetében, arányuk több mint 86 százalék.
„Bár az adójogszabályok jelenleg nem támogatják a munkáltatói befizetéseket, itt is tetten érhető a munkáltatók nagyobb felelősségvállalása, aktivitása. Ez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben az adózás vagy járulékfizetés terén újra kedvezményessé tenné az állam ezt a juttatást, az még nagyobb teret adhatna ennek az öngondoskodási formának” – fogalmazott az ÖPOSZ elnöke. Kiemelte: „az adataink arra utalnak, hogy az egészségpénztári tagok tisztában vannak azzal, hogy ez az szja-visszatérítéssel is támogatott öngondoskodási forma milyen sokoldalúan kihasználható: 2022 első negyedévéhez képest közel 43 százalékkal ugrott meg a lakáscélú jelzáloghitel-törlesztéshez teljesített kifizetések összege”.
Nem lesz zökkenőmentes az átmenet. 
