Krakkóról első körben a turizmus, a gyönyörű történelmi belváros és a kultúra jut eszünkbe – az már kevésbé ismert tény, hogy a szénben gazdag Kis-Lengyelország (lengyelül Malopolszka) régió legnagyobb városát sokáig az ország szmogfővárosaként emlegették. Sőt, 2021 januárjában volt olyan nap, amikor ez volt a világ harmadik legrosszabb levegőjű városa a svájci IqAir levegőminőséggel foglalkozó technológiai cég listája szerint.
Életeket ment a jó levegő
Az elmúlt bő egy évtizedben azonban pozitív változás következett be: 2013 óta 5897 életet mentett meg itt a levegőminőség javulása – adta hírül egy friss szakértői becslésre hivatkozva a The Guardian. A becslést az Európai Tiszta Levegő Központ kutatói készítették a bevált számítási módszerek és a saját méréseik alapján.
A csaknem 6 ezer krakkói halálának a megelőzése a város 2013-ban bejelentett intézkedéseinek köszönhető, amelyek keretében betiltották a lakások fűtését szénnel és fával, és egyúttal támogatást biztosítottak a környezetkímélőbb fűtési módokra.
Ennek nyomán ugyanis jelentősen csökkent a levegőben lévő korom mennyisége.
Fotó: DepositPhotos.com
A korom egy, a levegőt erősen szennyező anyag, egy nem kívánt égéstermék, amely a fosszilis tüzelőanyagok tökéletlen égése során szabadul fel, és hosszútávon káros hatást gyakorol az egészségre.
Pozitív változásról árulkodik egy másik tanulmány is, amely szerint 2008 és 2018 között 17 százalékkal csökkent az asztmás, illetve 28 százalékkal az allergiás rhinitis (az orrnyálkahártya gyulladása) megbetegedések száma a gyerekek körében.
„Ez óriási javulás” – mondta a brit lapnak Anna Dvorakovszka, a Lengyel Szmogriasztás nevű, a levegőminőség javításért küzdő szervezet igazgatója. Felidézte azt is, hogy míg több mint 10 évvel ezelőtt évente mintegy 150 napon volt túl magas a fűtés során visszamaradó káros részecskék koncentrációja Krakkóban, ma már csak évi 30 napról mondható ez el.
Összefogtak a pártok
A szilárd tüzelőanyagok használatára vonatkozó tiltás ugyan csak 2019-ben lépett hatályba, de addigra a helyiek már lecserélték a több tízezer szennyező kályha és kazán többségét. A helyi önkormányzat a környezetkímélőbb fűtésre való átállás keretében néha annak teljes költségét kifizette, és már a teljes tiltás hatályba lépése előtti években megszabta, milyen tüzelőanyagokat lehet még használni.
Lukasz Adamkiewicz, az Európai Tiszta Levegő Központ elnöke azt is kiemelte, hogy mindezt azért lehetett megvalósítani, mert az összes politikai oldal támogatta, a Zöldektől kezdve a baloldalon át a jobboldalig.
„Mindenki azt mondta, rendben van, ez egy olyan probléma, amit meg kell oldani” – fogalmazott.
Szakértők szerint a levegőszennyezettség tovább csökkenhet majd annak köszönhetően, hogy az idei év elejétől korlátozzák a különösen szennyező autók behajtását a városba. A korlátozás Krakkó mintegy 60 százalékát érinti.
A további szigorítás indokoltnak tűnik azt tekintetbe véve, hogy január végén Krakkó rövid időre a világ legrosszabb levegőjű városa lett az IQAir rangsorában, a pakisztáni Lahore-t és az indiai Kolkatát megelőzve. Ennek hátterében az áll, hogy a környező falvakban és kisvárosokban – ahová a krakkói városvezetés keze nem ér el – továbbra is jellemzően szénnel és fával fűtenek a helyiek, és az ott keletkező szmog beszáll Krakkóba.
Ragadós példa
A krakkói szigorító intézkedések mindenesetre számos más lengyel várost is hasonló lépésekre sarkalltak, részben a helyi lakosok, részben a környezetvédő csoportok nyomásának köszönhetően.
Szakértők úgy vélik, hogy mindez példaként szolgálhat olyan más kelet-európai városok számára is, ahol a nagy légszennyezettség ugyan sok halálesetet okoz, de a civil érdekérvényesítés nem elég erős, és az elégedetlenség csak ritkán csap át tüntetésekbe vagy szervezett kampányokba.
Nagyon sokba kerül a katonai művelet.
