Szükség és lehetőség van arra, hogy a 2014-20 támogatási ciklus kapcsán a kohéziós források feltételrendszerét a nemzeti érdekhez igazítsuk - mondta el Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Portfolio.hu EU-pályázatokról rendezett konferenciáján. Meg kell találnunk a sorok között azt a mozgásteret, amely az ország lehetőségeit bővíti - tette hozzá.
Mi nem lebonyolítani akarjuk a pénzek kifizetését, ezzel a pénzzel beruházni kell, ezzel a pénzzel jól kell sáfárkodni, ezt befektetésnek kell kezelni. Emiatt fontos szabályozni, de nem kell túlszabályozástól félni, hiszen a kormány fő célja ezen források optimális hasznosítása - hangsúlyozta Lázár János.
Voltak jó gondolatok - dicséret Bajnainak
A partnerségi megállapodás révén 12 ezer milliárdos forrás áll a rendelkezésünkre (a hazai önerővel együtt). Ennek a pénznek teljes egészében a hazai versenyképesség növelését kell szolgálnia, amely révén hazánk újra a régió vezető országa, zászlóvivője lehet. A mozgástér szűk, de van - lett volna 2004-2007 között is lehetőség a lavírozásra. Ezzel nem vonom kétségbe, hogy a kormányzat 2004-2010 közötti tevékenységét, akár Bajnai Gordon elkötelezettségét sem - mondja Lázár. A miniszter áttekintette az elmúlt hónapokban az akkori terveket, azok között szerinte sok jó kezdeményezés volt, több elgondolás a hazai bürokrácián bukott el, illetve nem megfelelő beruházásokra fordítódott. A célok bizonytalanok voltak és konformisták - mondta Lázár János. A kormányzat nem volt elég bátor az érdekérvényesítéshez, a kormánynak nem volt megfelelő politikai háttere és így bizonytalanul látott hozzá a pályázati programok kiírásához.
Gyilkos bürokrácia
Lázár szerint ráadásul az elképzelt struktúra, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség növelte a bürokráciát, s a korrupciós kockázatot. Túlbürokratizált, lassú intézményrendszert építettünk ki - mondta a miniszter. Ezért volt fontos, hogy a kiszervezett pénzek szétosztását még akkor is vissza kellett helyezni az államapparátusba, ha a miniszteriális rendszer hatékonyságával szemben is komolyak az aggályok Magyarországon. Ez a megoldás ugyanis egyértelműbb, tisztább, átláthatóbb felelősségi és döntési rendszert jelent - emlékeztetett. Az Állami Számvevőszék is egyetértett azzal, hogy vissza kell hozni a költségvetési ellenőrzési rendszerbe az uniós pénzeket.
Lehívási csúcs vagy kármentés?
2012-13-hoz képest sikerült stabilizálni a helyzetet - jelentette ki a miniszter. 2012-ben 1000 milliárdos kifizetést sikerült elérni, 2013-ban 1700, tavaly 1840 milliárd forintnyi uniós pályázati pénz került kifizetésre. Komoly siker, hogy a rendelkezésre álló 8700 milliárdos összeget 80 százalékban sikerült lehívni az EU-tól, ennek kifizetése 75-80 százalékos szinten van. Nem hallgatható el, hogy 2763 milliárdnyi számla befogadására még szükség van ahhoz idén, hogy Magyarország ne veszítsen uniós forrást. Én személyesen szégyennek tekintem, hogy 2015-ben még pályázatokat írunk ki - mondta a miniszter, aki azt is hozzátette: félreértés ne essék, most nem jól megtervezett akciósorozat, hanem puszta kármentés folyik. Itt és most nem igazán kérdés, hogy milyen gazdaságpolitikai célokat szolgál a kifizetés - pusztán az a cél, hogy ne vesszen el uniós forrás - mondta Lázár. Idén még lehet számlákat befogadni, a kifizetéseket jövő májusig lehet megtenni.
A hajrá lezárása után komoly értékelést tartunk az év második felében, hogy milyen módon hasznosultak a pénzek - ígérte a miniszter. Lázár brüsszeli véleményt idézett, amely szerint előrelátó tervezéssel a pénzek 70 százaléka jól hasznosul, ha csak céltalanul elosztogatjuk, ez az arány 65 százalékos - ennek ellenére fontos a tervezés - mondta a miniszter.
Gazdaságfejlesztési prioritások
Az összes vállalkozáshoz képest nem túl jelentős számú, 43 ezer vállalkozás kapott 1620 milliárd forint értékben támogatást. Azon cégek köre, akik érdemben hozzá tudnak járulni a GDP-növekedéshez, lényegében lefedésre kerültek a nyertes vállalatok között - jelezte ugyanakkor Lázár János.
|
Visszatérítendőre állunk át A ciklus második felében olyan projektetk támogatására kerülhet csak sor, amelyek saját lábukon is megállnának, épp ezért a ciklus ezen részében a visszatérítendő támogatások kerülnek majd túlsúlyba - jelentette be Vitályos Eszter, az EU fejlesztésekért felelős miniszterelnökségi államtitkár. |
A programciklus egyéb tételeiből 3760 milliárd jutott közlekedésfejlesztésre, 1565 milliárd környezetfejlesztésre fordítódott. Az önkormányzati és az állami fejlesztésekre 4500 milliárd forint jutott, s ehhez társult még 2000 milliárd forint, ami állami vállalatokhoz került. Az állami pénzek hasznosulásából az infrastruktúra tekintetében érezhetőek a változások a miniszter szerint, az államigazgatás egyéb területén a pénzek hasznosulása, a társadalmi hatások értékelése azonban korántsem tűnik ilyen sikeresnek.
Épp ez a vélekedés volt az, ami okán a kormány úgy döntött, hogy a korábbi 1620 milliárd forint helyett 60 százaléknyi forrás jusson gazdaságfejlesztésre, döntően a hazai kkv-szektornak. Ez megfordul, hiszen korábban a forrás 4/5-e ment humán és reál infrastruktúra fejlesztésre.
Ki nyer majd?
A korábbi tapasztalatok alapján ugyanakkor komoly kérdés, hogy ha korábban a cégeknek egy szűk köre tudott csak pályázati pénzt felszívni, most, a nagyságrendileg nagyobb támogatási összeg felhasználásában mennyire tudnak sikeresek lenni a hazai vállalkozások - osztotta meg kormányzati dilemmákat a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Mindezt nehezíti, hogy a hazai nagyvállalati kört Brüsszel döntő mértékben kizárta a forráshoz juttatásból.
|
A növekedés előző évben fenntartott mértékét nem fogjuk tudni tartani, idén 2-2,5 százalék körül növekedünk majd - mondta Chikán Attila, a Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutató Központjának vezetője. A növekedési pálya egy része külső körülményektől függ, de fontos, hogy miként lehet majd az ország iránti bizalmat helyreállítani. Itt jó jel, hogy a kormány úgy fest kiegyezni látszik a bankokkal, ám több intézkedés továbbra is elbizonytalanítja a befektetőket. Chikán Attila ide sorolta, hogy szembemenve a világ tendenciákkal a miniszterelnök új iparosítási forradalmat hirdetett és 30 százalékra emelné az ipari termelés hozzájárulását a GDP-hez, de az sem volt kellően megindokolva, megalapozva, hogy miért váltunk keleti nyitásról déli nyitásra - mondta a professzor. Ezeket a lépéseket jobban meg kellene alapozni. A belső feltételek terén az intézményrendszer hatékonysága a legnagyobb probléma - a sereghajtók között vagyunk ezen a téren. Ráadásul mindez kihat az ország termelékenységére, amely alig fele a Nyugat-Európában mért értékeknek. Ebben komoly segítséget jelenthet az innováció komolyabb támogatása, ám nagyon mélyről indulunk - mondta Chikán. Csepreghy Nándor, fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár mindehhez az tette hozzá, hogy a válság nem pusztán pénzügyi válság volt, de egy technológiai válság is volt, amely után megfordult a trend és jövőben már nem az olcsó dél-ázsiai térségbe törekednek a vállalatok. Ez nem azt jelenti, hogy olcsó munkaerővel kell versenyeznünk, hanem sokkal inkább az informatikai fejlesztésekre alapozó jövőt sejtet. Ugyanakkor itt is saját utat kell követnünk. A magyar kormány különválasztotta a foglalkozásintenzív ágazatokat, ahol a foglalkoztatás bővítése miatt van szükség a fejlesztési pénzekre. Emellett ugyanakkor arra is szükség van, hogy kijelöljük azokat az iparágakat, amelyek képesek új, világszinten is eladható termékeket is előállítani - merthogy a 10 milliós magyar piacra fejleszteni igazából nem elég - tette hozzá Csepreghy. |
Brüsszelre csak májusig kell várni
Az új, 2014-20-as ciklus operatív programjaival kapcsolatosban elhangzott, azok elfogadásával a várakozásoknál jobban áll a kormányzat. A vidékfejlesztési program 1200 milliárdos, a halászati program 12 milliárdos keretösszegére és a közigazgatási (informatikai) fejlesztését szolgáló operatív programok jóváhagyására májusig sor kerül - vélte a miniszter. Ennek nyomán októberig 133 pályázat kerül kiírásra, 2681 milliárdos összeg tekintetében. Mindehhez hozzáadódnak a korábbi költségvetési ciklus 2000 milliárd forint körüli kifizetései. Ez pedig azt jelenti, hogy idén is támogatják majd az uniós források a gazdasági fejlődést, 2016-tól azonban bizonyosan újra a hazai gazdasági növekedés egyik motorja lesz az EU-támogatások lehívása - mondta a miniszter.
Rutinból nem lehet fejleszteni
Persze, azon még van vita, hogy a mostani pályázatok mennyire a kifizetéseket szolgálják és mennyire tudják valóban segíteni a gazdaságfejlesztési célokkal. Rutinból nem fogunk pályázatokat kiírni - bár eddig egyelőre ebben látok problémákat - volt önkritikus Lázár János.
A miniszter szerint a hazai bürokrácia csökkentésének első pontja lehet az uniós pályázatokhoz való hozzáférés nehézségeinek leépítése - ez a cégek jövőjének biztosítását jelentheti. Amíg az előleg felvételéhez az előleg összegénél nagyobb garanciát kell biztosítani, addig nem működtethető sikeresen a rendszer - mondta a miniszter. Ha csak azon cégeket kivesszük ebből a rendszerből és azt mondjuk, hogy a sikeres, korábbi támogatással elszámolt cégektől nem kell fedezet, már sokat tettünk.
Adóreform márpedig lesz
A másik fontos pont az adórendszer. Itt nem hagynám ki a NAV-ot kritizáló véleményeket - ám én most itt az eljárási rendszert ért kritikákra gondolok - lepett meg mindenki Lázár János, hozzátév, új, a gazdaságot, a vállalkozókat támogató adórendszerre van szükség. A miniszter szerint emellett az építésügyi szakirányítás és a közigazgatás bürokrácia-csökkentésére van szükség.
Saját okból növelt transzparencia
A transzparencia növelésére nem az EU bírálatok miatt van szükség - az eddig lezárt projektekben 2 százalék alatti a problémás projektek aránya, ami nagyon jó. Itt a hozzáférés transzparenciájára kell gondolni. Az új uniós közbeszerzési irányelv lehetőséget ad a hazai közbeszerzési törvény átalakítására - az év második felében széleskörű társadalmi egyeztetés után alkotják meg a jogszabályt. Növelni kell a versenyt, a transzparenciát, ám emellett azt is biztosítani kell, hogy nem csak a pénzek kiosztásánál, hanem felhasználásánál is a valóban hazai cégek kapjanak lehetőséget. A cél az, hogy mindenki hozzáférjen a forrásokhoz, a vállalati szektorban az élni és élni hagyni elvnek kell érvényesülnie. Emellett nem szabad elfelejteni, hogy a korábbi évekhez képest erősebb nyomás lesz Brüsszel felől is - a nettó befizető országok
Dicséret és bírálat a pályázatíroknak
Azt, hogy hazánk nem veszít uniós forrásokat, nagyban segítettek az állam és a piaci szereplők, akik a kiosztásban segítettek. Így van hozzáadott értéke, érdeme a pályázatíró cégeknek is - mondta Lázár János. De az nem tartható, hogy a 100 forint megnyert pályázati forrás közel fele elment a különböző előkészítő, bonyolító tanácsadói feladatokra. Vannak nemzetközi standardok - ebből messze kilógtunk. Miután a gazdaságfejlesztés mellett a többi program költségvetése csökkenni fog, ilyen szintű tanácsadói költség egyszerűen tarthatatlan. A közvetlen projektelőkészítő költségek a korábbi ciklus 23-25 százalékáról Lázár mostani tervei szerint 7 százalékra olvad majd. Közvetett költséget 5,5, ingatlanvásárlást 2, rezsiköltséget pedig 1 százalékos mértékben maximálnák a projektelőkészítés során. Van még mozgástér, lehet még vitatkozni egyes tételeken, de a nagyságrend nem változhat túlzottan - mondta a miniszterelnökséget vezető miniszter.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss közlése szerint a szeptemberi reálbérek 9,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál. 
