Úgy fest, Budapest mindenképp be akar kerülni a Guiness rekordok könyvébe. Bár számos szépsége és egyedisége erre bőven predesztinálná, olyan területre nevezünk, ahonnan egykönnyen nem lehet bennünket kiütni. Aligha tudatosan, de immár bizonyosan felkerülhetünk a nevezetes listára, mint a világ azon városa, ahol a legtöbb avatóünnepséget tartják olyan köztéri fejlesztések után, amelyek azt követően még nem látogathatóak.
A Privátbankár.hu is folyamatosan hírt adott a Várkert Bazár körüli, immár tragikomikus eseményekről, ám most újabb hely iratkozik fel a listára: a Dohány utcai gettó-emlékmű.
|
Teljesen titkosan, mindenféle hír nélkül kezdték el építeni az emlékfalat, amelyről a megnyitóig még a helybéliek sem tudták, hogy mi készül a közelmúltban az állami iskola helyén megnyílt alapítványi iskola udvarának utcafrontján.
Azután csütörtökön nagy ünnepség keretében leleplezték az emlékművet, amelyet az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség és Erzsébetváros önkormányzata finanszírozott. Az egykori budapesti gettóról a holokauszt idején készült képeket nézhetnek meg az odalátogatók. Az egyedülálló interaktív térképpel a holokauszt 70. évfordulójára emlékeznek - szóltak a hírek.
Látni sajnos azóta sem lehet semmit, mert az ünnepség múltával azonnal visszakerültek a szemek elől mindent eltakaró kordonok. És azóta is így áll minden.
Bár az átadón ott volt Tarlós István főpolgármester is, ez az emlékmű kevésbé lehet a választási kampány része. Bár, ha belegondolunk, az emlékfal bő két hónappal "megelőzte" korát, hiszen Vajna Gábor belügyminiszter 1944. november 29-én adta ki azt a rendeletet, amely alapján kialakították Budapest VII. kerületének belső részén a gettót, amelybe a német megszállás után már csillagos házakba deportált zsidókat gyűjtötték össze.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
