|
| A Bayern München egy győzelmét ünnepli az Allianz Arena. |
A Financial Times még a szerdai nyilvánosságra hozatala előtt betekintést nyert a Bundesliga éves pénzügyi jelentésébe, ami óriási gazdasági fejlődést állapított meg: a dokumentum szerint a német első osztály top 18 klubja 3,81 milliárd euró bevételt termelt meg a 2017-18-as szezonban, ami 13 százalékos ugrást jelent az azt megelőző évadhoz képest. Az angol és a spanyol első osztály tavalyi eredményei egyelőre nem ismertek, de jó esély van arra, hogy a fellendüléssel a németek a végső összesítésben is a Premier League mögött és a La Liga előtt végezzenek: a brit bajnokságnak 2016-17-ben 5,3 milliárd eurónyi bevétel jött össze, a spanyolnak pedig 2,85 milliárd.
Virítják a lóvét
A rendkívüli pénzügyi erősödést a Bundesliga az új közvetítői szerződéseknek köszönheti. A liga még 2016-ban írt alá egy 4,6 milliárd euró értékű megállapodást a Sky Deutschlanddal és a Eurosporttal a meccsek belföldi sugárzására. Ez a négyéves deal élesedett 2017 őszén, ami azt eredményezte, hogy az első osztályban vitézkedő csapatoknak harmadával ugrott meg csak a közvetítési jogokból származó bevétele, ami végül 1,25 milliárd eurónál állt meg.
Christian Seifert Bundesliga-vezérigazgató elégedett a fejlődést látva, de még mindig rengeteg teret lát a növekedésre. A vezető azt nyilatkozta az FT-nek, hogy szerinte a német bajnokság nem fog úgy plafonba ütközni a médiaszerződések terén, mint az angol, mert a hagyományos és digitális közvetítők készek arra, hogy még nagyobb összegeket áldozzanak a meccsek közvetítési jogaira.
Nem volt ez mindig így: a liga jogait birtokló német Kirch Group médiabirodalom - részben a sportszerződésekhez kapcsolódó adósságok miatt - 2002-ben összeomlott, ez pedig elvette a helyi adók kedvét attól, hogy nagyobb összegeket fizessenek a felszabaduló jogokért. Mivel Németországban egyre nagyobb teret nyernek az előfizetéses tévécsatornák, még több begyűjthető pénzzel kecsegtetve az adókat, ez az óvatosság most egyre inkább eloszlóban van. A digitális csoportok is érdeklődnek a közvetítési jogok iránt: 2017-ben az Amazon megvásárolta a Bundesliga-meccsek rádiós jogait, a DAZN sportmédia-csoport pedig azt közölte, hogy ők is ajánlatot tesznek majd a német meccsek hazai közvetítésére, amint 2020-ban beindul a következő aukció. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a nagy pénzeket továbbra sem a digitális csoportoktól kell remélni: tavaly a Sky Italia és a DAZN együtt vásárolta meg a Serie A-jogokat, évadonként összesen 973 millió euróért, ami elég kicsi növekedés az azt megelőző 945 millió euró/szezonos árfolyamhoz képest.
Lőtávolban az angolok
A csúcsgazdag Premier League mindenesetre most valóban lőtávolban van. Tavaly a Sky és a BT ahelyett, hogy licitversenybe hajszolták volna egymást, megállapodtak, és együtt 4,5 milliárd fontot (5,1 milliárd eurót) csengettek ki az angol bajnokik hazai sugárzásáért 2019 és 2022 között, ami jóval kevesebb, mint az 5,1 milliárd font (5,8 milliárd euró), amit a két vállalat az előző aukciós körben összesen kiköhögött a jogokért. A szigetországban tehát nem hogy stagnálás, de visszaesés történt a médiadealek terén, így az előfizetéses csatornákra egyre jobban ráharapó Németországban joggal reménykedhetnek abban, hogy néhány éven belül sikerül beelőzni a riválisokat.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 726,05 pontos, 0,72 százalékos csökkenéssel, 100 518,47 ponton zárt pénteken. 
