Ebben természetesen a még le nem járt fizetési határidejű számlák éppúgy benne vannak, mint a lejártak vagy akár a jogvita folytán elhúzódó ügyek.
Nem csak az átlagembereknek lehet baja a hitelekkel
Az elmúlt években sokat hallhattunk a fogyasztói hitelekről, lakás, autó vagy áruhitelekről és az adósok tömegeiről, akik nehéz helyzetbe kerülnek, mert nem tudták fizetni a törlesztő részleteket. A vállalati kereskedelmi (nem banki) hitelekről kevesebb szó esik, pedig szerepük nagyon jelentős. A kiszámlázott – gyakran már teljesített – de még ki nem fizetett tételek komoly kockázatot jelentenek a cégek működése szempontjából.
A hazai vállalatok kintlévősége átlagosan az éves bevételük több mint 28 százaléka. Mivel a cégek kintlévősége általánosságban 5-szörösen meghaladja nyereségüket, így könnyen belátható, hogy a számlák (vagy egy részük) tényleges kifizetésének elmaradása komolyan veszélyezteti az egyes cégek működését éppúgy, mint a hazai gazdaságot.
Elég, ha csak azt vesszük alapul, hogy majd 2 millió munkavállaló dolgozik közel 278 ezer olyan cégnél, amelynek a kintlévősége meghaladja a cég nyereségét. A válság kezdete – és a csődhullám - sokként érte a hazai vállalatok mellett a hitelbiztosítói szektort is. Azóta sok év eltelt, a gazdasági kultúra és a kockázatkezelés is sokat fejlődött.
Jó irányba haladunk
Pozitív eredményként mondható el, hogy a vállalati credit management szakmában dolgozók 91 százaléka véli úgy, hogy az elmúlt évben nem romlott tovább a magyar gazdaságban a fizetési morál – derült ki a II. Országos Kereskedelmi Hitelkockázati Konferencián.
A nemfizetések megelőzése és a kockázatok kiszűrése ugyanakkor olyan mélyen beivódott a cégek működésébe, hogy most már egyre kevesebb cégnél kell elmagyarázni hogy mit csinál és miért hasznos egy hitelbiztosító vagy hogy miért elengedhetetlen napjainkban céginformációs rendszereket használni. A konferencián résztvevő szakemberek 98 százaléka véli úgy, hogy a céginformációs rendszerek használatával javulnak a kockázatkezelési folyamatai, 76 százalékuk szerint ez a javulás jelentős mértékű. Az Atradius valamint az Opten közösen szervezett konferenciájukban a vállalati szektor közreműködését is kérte a jelenlegi helyzet felméréséhez.
A jogszabályi változások (pl. maximalizált fizetési határidő vagy adatvédelmi szabályozások), a követeléskezelés lehetőségeinek módosulásai (elektronikus fizetési meghagyás vagy a végrehajtói rendszer) vagy épp az újabb hozzáférhető adatkörök és kockázatcsökkentési lehetőségek miatt a folyamatokat rendszeresen felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
