Érdekesség, hogy ez nincsen összefüggésben az országok gazdasági helyzetével, hiszen olyan gazdag, de viszonylag lassan öregedő országokban, mint az Egyesült Királyság és Franciaország kevés robot van, míg Dél-Koreában, Szingapúrban és Németországban rengeteg. Ez utóbbi országok hasonlósága, hogy a társadalmuk nagyon gyorsan öregszik el.
Ezt a kapcsolatot megerősíti az MIT és a Bostoni Egyetem kutatása is, amely azt az eredményt hozta, hogy 1993 és 2014 közt azok az országok fektették a legtöbbet a robotikába, ahol a társadalom a leggyorsabban öregedett. Általánosságban az látszik, hogy a társadalom átlagéletkorának 0,1 százalékos növekedése azt jelenti, hogy 1000 emberre 0,9-el több robot jut.
Ez az eredmény egyáltalán nem meglepő, hiszen a robotok egyre több területen nyújtanak jó alternatívát a munkavállalókra, nem véletlenül tartanak attól sokan, hogy idővel átveszik a helyüket. Azokban az országokban azonban, ahol a munkavállalók jellemzően fiatalok, sokszor a munkabérek is alacsonyabbak, így az automatizáció nem kifizetődő.
Az elöregedés miatt a kutatók két okból elengedhetetlennek tartják a gépeket, egyrészt ahogy egyre többen mennek nyugdíjba, ahhoz, hogy ne csökkenjen le a kitermelés, szükség van a robotokra a kieső munkaerő helyettesítésére, másrészt a nyugdíjasoknak köszönhetően új kereslet jelenik meg olyan robotokra is, amelyek akár az egészségügyi ellátásban segítenek, akár csak a mindennapi életet teszik valamivel könnyebbé.
Az igazi csúcsidőszak még csak most jön
Az tehát nem kérdés, hogy a robotizációra óriási a kereslet, és a jövőben ez csak tovább fog emelkedni. Az idei lesz az első év, hogy a Földön több lesz a 65 év feletti, mint az öt éven aluli gyerek, 2060-ra pedig az amerikai nyugdíjasok létszáma megduplázódik és eléri a 98 milliót, míg Japánban a teljes népesség 40 százaléka 65 évnél öregebb lesz. Már most látszik, hogy egészen egyszerűen nem lesz elég fiatal, aki ellássa az időseket, hacsak nem segítenek be a robotok (a migráció egy plusz tényező lehet még ebben az egyenletben) - írja az Economist.
Kínában már elkezdték a felkészülést - az ázsiai ország a világ legnagyobb robotgyártója, 2017-ben 137 900 robotot gyártottak (ezek többsége összeszerelési sorokon üzemel gyárakban). Erre minden okuk megvan, mivel az előrejelzések szerint 2015 és 2040 közt a kínai munkaerőpiac 13 százalékkal fog csökkenni, azaz közel 124 millió ember megy el nyugdíjba. A becslések szerint ahhoz, hogy az ő kiesésük a munkaerőpiacról ne okozzon csökkenést az ország kitermelésében, két millió robotot kéne üzembe állítani. Ez négyszer több mint a világban tavaly összesen gyártott robot.
A segítőrobotok
A demográfiai változások azonban azt is magukkal hozzák, hogy az ipari robotok mellett egyre nagyobb szükség lesz olyan gépekre is, amelyek képesek arra, hogy egészségügyi procedúrákat végezzenek, valamint segítsenek az idősek ellátásában is. Japánban az elmúlt években sikeres volt a demens betegek kezelésében a Sony által gyártott robot kiskutya, az aibo, és a Paro nevű szőrös robotfóka. A SoftBank Pepper névre keresztelt humanoid robotja pedig egy bizonyos szintig képes önállóan kommunikálni, így akár a jövőben jó alternatíva lehet arra, hogy a magányos időseket szórakoztassa. Az ehhez hasonló robotok iránti igény egyértelműen növekszik a Sony közlése alapján, a robotkutyákból 11 111 darabot adtak el a tavalyi januári megjelenés utáni három hónapban.
A terápiás gépek mellett egyre inkább jelennek meg az olyan exocsontvázak is, amelyek megkönnyítik a nagyobb súlyok felemelését, így például az ápolók is könnyebben tudják mozgatni a betegeket, míg a Panasonic Resyone névre keresztelt robotágya képes kerekesszékké alakulni.
Ennek ellenére attól még mindig messze járunk, hogy a robotika teljesen átalakítsa az időskort, a Nemzetközi Robotikai Szövetség becslése szerint világszinten tavaly 20 ezer olyan robotot adtak el, amelyek tényleges, fizikai segítséget tudnak nyújtani az öregnek (pl. orvosi robotok, exocsontvázak stb.), ez kevesebb, mint az ipari robotok 5 százalékának felel meg.
Miben kell feltétlenül fejlődni?
Az nem kérdés, hogy az elöregedő társadalmakkal a segítőrobotok iránti kereslet csak nőni fog, ám ehhez a gépeknek is van mit tanulni. Sokkal megbízhatóbban kell tudniuk mozogni egy átlagos otthonon belül, a „kezeiknek” is sokkal pontosabbá kell válni. A mesterséges intelligenciának is fejlődnie kell, hiszen egyelőre a robottársak csak egy limitált forgatókönyv alapján tudnak beszélgetni, emellett jobban kell alkalmazkodniuk a hirtelen eseményekhez is, illetve az azonosító szenzorokon is csiszolni kell, ugyanis előfordult, hogy egy AI nem tudott különbséget tenni egy felborult busz és egy hókotró közt.
A kutatók a nehézségek ellenére is optimisták, különösen, mert az elmúlt években eddig sosem látott mennyiségben jelennek meg új cégek a robotikában, óriási befektetéseket magukkal hozva – ha a fejlődés ilyen ütemű marad, nem kizárt, hogy egy-két évtizeden belül már háztartási robotokkal együtt főzzük majd a vacsorát.
A Magyar Telekom pedig elérte a 2000-et. 
