Hiába a valós kockázat, Nagy-Britanniát ez egy cseppet sem érdekli.
Egy brit kormányzati felmérés szerint a Londoni Értéktőzsde FTSE-350-es indexét alkotó 350 legnagyobb vállalat 68 százalékánál a vezetők nem rendelkeznek a kibertámadások ellen bevethető ismeretekkel, és csak 2 százalékuk jelezte, hogy átfogó képzésben részesültek a munkatársai arra az esetre, ha olyan támadás érné a céget, amelyhez hasonlót a WPP reklámcég vagy épp a FedEx csomagküldő szolgálat szenvedett el júniusban és júliusban. A vállalatok 10 százalékának ráadásul nincs terve ilyen incidensek esetére.
Ugyanakkor a vállalatok jelentősnek tartják a hackertámadások kockázatát, a válaszadók több mint fele nevezte rájuk leselkedő egyik legnagyobb veszélynek – ez 2014-ben még csak 29 százalékuk szerint volt valós veszély. A vállalatok felkészületlensége annak fényében is aggodalomra ad okot szakértők szerint, hogy a közelmúlt két jelentős zsarolóvírusa, a Petya és a WannaCry nemcsak cégek, hanem állami szolgáltatók, például az egészségügyi szolgálat (NHS) működésében is jelentős fennakadásokat okozott Nagy-Britannában. A WannaCry botrányról korábban itt írtunk bővebben a Privátbankár.hu-n. >>>
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Azonnali hatállyal felfüggesztette kedden a Budapesti Értéktőzsde a Caola kötvényeinek kereskedését az XBond piacon. A patinás magyar vállalat mögött egy gigantikus, 7,5 milliárd forintos kötvénytartozás tornyosul, amelynek mostanra már a kamatait sem képes kitermelni a cég, miközben a kötelező éves beszámolóját sem hozta nyilvánosságra.
Budapesten nyitott fióktelepet az amerikai Holtec International, amely az Egyesült Államok egyik meghatározó nukleáris energetikai vállalata. A cég már korábban megállapodott az MVM-mel a kis moduláris atomreaktorok magyarországi alkalmazásának vizsgálatáról, így a mostani lépés újabb állomása lehet az amerikai–magyar nukleáris együttműködésnek.
„Nem zebrákat, hanem a nemzetközi színtéren is sikeres unikornisokat szeretnénk látni” – erről Kapitány István, a kormány gazdasági és energetikai minisztere (hivatalosan akkor még csak jelöltje) beszélt a május 11-i parlamenti bizottsági meghallgatásán. Azóta öt hónap telt el, és a háttérben, szakmai szinten hamar elindult a mozgolódás a hazai innovációs ökoszisztéma feltámasztására, megerősítésére. Az egyik legígéretesebb kezdeményezésnek a Restart Hungary tűnik, amely újabb javaslatokkal bombázza a kormányt.
Enyhén visszaesett a VOSZ Barométer a harmadik negyedévben, ami ezúttal is 600 kis- és középvállalkozás (kkv) gazdasági, üzleti helyzetértékelését és várakozásait szondázta. A romlás hátterében leginkább az áll, hogy a kkv-k még nem látják az új kormány pontos gazdaságpolitikai irányainak a meghatározását.
Egy vállalat mérlegében nincs olyan sor, hogy „tévesen értelmezett munkaerőpiaci szabályozás”. Ettől még a költség nagyon is valós lehet. Ha egy cég azért mond le beruházásról, új műszakról vagy nagyobb megrendelésről, mert úgy gondolja, hogy a szükséges munkaerőt már nem biztosíthatja külföldről, a félreértés közvetlenül az árbevételben és az eredményben is mérhetővé válik.