Hiába a valós kockázat, Nagy-Britanniát ez egy cseppet sem érdekli.
Egy brit kormányzati felmérés szerint a Londoni Értéktőzsde FTSE-350-es indexét alkotó 350 legnagyobb vállalat 68 százalékánál a vezetők nem rendelkeznek a kibertámadások ellen bevethető ismeretekkel, és csak 2 százalékuk jelezte, hogy átfogó képzésben részesültek a munkatársai arra az esetre, ha olyan támadás érné a céget, amelyhez hasonlót a WPP reklámcég vagy épp a FedEx csomagküldő szolgálat szenvedett el júniusban és júliusban. A vállalatok 10 százalékának ráadásul nincs terve ilyen incidensek esetére.
Ugyanakkor a vállalatok jelentősnek tartják a hackertámadások kockázatát, a válaszadók több mint fele nevezte rájuk leselkedő egyik legnagyobb veszélynek – ez 2014-ben még csak 29 százalékuk szerint volt valós veszély. A vállalatok felkészületlensége annak fényében is aggodalomra ad okot szakértők szerint, hogy a közelmúlt két jelentős zsarolóvírusa, a Petya és a WannaCry nemcsak cégek, hanem állami szolgáltatók, például az egészségügyi szolgálat (NHS) működésében is jelentős fennakadásokat okozott Nagy-Britannában. A WannaCry botrányról korábban itt írtunk bővebben a Privátbankár.hu-n. >>>
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Pénteken biztossá vált, hogy Magyarország megkapja az Európai Unió helyreállítási alapjából (RRF) járó 10 milliárd eurónyi forrást (ebből 6,5 milliárd euró a támogatás, 3,5 milliárd euró a kedvezményes hitel), miután az EU pénzügyminiszterei is jóváhagyták a magyar helyreállítási tervet. Ezeket a pénzeket a magyar kormánynak nagyon szűk határidővel, augusztus 31-ig kell felhasználnia. A jóváhagyást egy törvényalkotási folyamat előzte meg, ami során az Országgyűlés a közbeszerzésekről szóló 2015. évi törvényt is módosította – erről beszélt kollégánk a Trend FM hétfő reggeli műsorában.
Az Európai Bizottság jóváhagyó döntése értelmében megvalósulhat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) forrásaiból az a történelmi léptékű tőkeemelés, amelyet a magyar állam hajt végre a Magyar Fejlesztési Banknál (MFB).
Csütörtökön jelent meg a nemzetközi sajtóban a hír, hogy a Tesco fontolgatja a magyar, cseh és szlovák érdekeltségének eladását. A vállalat az értesülést nem kommentálta, de az ATV-nek nyilatkozva kollégánk, Király Béla beszélt az eladás mellett szóló érvekről. Az esetleges tranzakció abból a szempontból nem lenne előzmény nélküli, hogy a közelmúltban az Auchan itthoni részlege is tulajdonost váltott.
Mindenkire érvényes, 6 százalékos béremelést szerettek volna, a vállalat csak differenciált béremelést ajánlott fel. A közleményükben azt írták, szuper évet zártak.
Élénkült a vállalati összeolvadás és felvásárlás (M&A) piac Magyarországon; tavaly 88 tranzakciót zártak, ami 15,8 százalékkal haladja meg az előző évit; szektorszinten az IT-szektor vált a magyar tranzakciós piac legaktívabb területévé – derül ki a Deloitte Magyarország összesítéséből.