Lemondásának előzményeként vizsgálat indult annak kiderítésére, hogy milyen körülmények között jelölte őt a brit kormány a BBC élére, miután a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lap januárban azt írta, hogy Sharp nem sokkal kinevezése előtt, 2020 végén 800 ezer font (csaknem 340 millió forint) értékű hitel garanciavállalásának megszervezésében segített Boris Johnson akkori konzervatív párti brit miniszterelnöknek.
A lap szerint Sharp - aki korábban a JP Morgan és a Goldman Sachs globális befektetési bankcsoportoknál dolgozott - még a hitelgarancia szervezése előtt benyújtotta jelentkezését a BBC igazgatótanácsának elnöki tisztségére.
Lemondását bejelentő pénteki levelében Sharp hangsúlyozta, hogy a vizsgálat sem állapította meg közvetlen szerepét a hitel megszervezésében, de elismerte, hogy a kinevezési folyamat során be kellett volna számolnia a szervezésben játszott közvetett szerepéről is.
A The Sunday Times forrásai szerint a volt brit kormányfő által felvett kölcsön garanciavállalását Sam Blythe kanadai üzletember - a BBC távozó elnökének régi barátja, Boris Johnson távoli rokona - vállalta, és megkérte Sharpot, hogy adjon tanácsot az ügylet lebonyolításához.
Sharp először Simon Case-t, a brit közigazgatási szolgálat vezetőjét kereste meg, majd beszélt az ügyről Johnsonnal is, és nem sokkal ezután hármasban elköltöttek egy "magánjellegű vacsorát" a brit miniszterelnökök vidéki rezidenciáján, Chequersben.
Boris Johnson 2020 decemberének végén jelezte, hogy Richard Sharp kinevezését támogatja a BBC elnöki tisztségére, Oliver Dowden akkori kulturális miniszter pedig 2021 januárjában bejelentette, hogy a kormány hivatalosan is Sharpot javasolja a BBC igazgatótanácsának élére.
A BBC elnökét a közszolgálati médiatársaság működési alapokmányának számító királyi pátens alapján formálisan a brit uralkodó nevezi ki a kormány javaslatára.
Az ügyben elvégzett vizsgálat pénteken ismertetett 25 oldalas összefoglalója több olyan mozzanatot is azonosított, amely a jelentés szerint potenciálisan összeférhetetlenségi aggályokat vet fel.
Az egyik ilyen elem a dokumentum szerint az volt, hogy Sharp már 2020 novemberében, még pályázatának hivatalos benyújtása előtt tájékoztatta Boris Johnsont arról, hogy pályázni kíván a BBC elnöki tisztségére.
Az "összeférhetetlenség érzetét keltheti" a vizsgálati jelentés szerint az is, hogy Sharp még a pályázók számára szervezett állásinterjú előtt jelezte Johnsonnak szándékát a brit közigazgatási szolgálat vezetője és a kanadai üzletember közötti találkozó megszervezésére.
A jelentés szerint mindezek nyomán "olyan érzet keletkezhet", hogy Richard Sharpot a kormány azért jelölte a BBC elnöki tisztségére, mert Sharp magánjellegű pénzügyi tranzakcióhoz nyújtott segítséget az akkori miniszterelnöknek. Ez jó eséllyel felvethette annak kockázatát, hogy Sharpot kinevezése esetén nem tekintik függetlennek Boris Johnsontól - fogalmaz a dokumentum.
Richard Sharp pártatlanságát - és BBC-elnöki pozíciójának fenntarthatóságát - már akkor sokan megkérdőjelezték, amikor a BBC március elején felfüggesztette Gary Lineker sportműsor-vezetői megbízatását, miután az egykori angol futballsztár több Twitter-bejegyzésben éles szavakkal ítélte el a konzervatív párti brit kormány által beterjesztett bevándorlási törvénytervezetet.
Lineker csaknem negyedszázada vezeti a BBC Match of the Day (MOTD) című hétvégi televíziós futballmagazinját. Felfüggesztését hatalmas felzúdulás követte a BBC-n belül és a nézők körében is. A BBC legtöbb sportprogramja a döntés után műsorvezetők nélkül maradt, miután Lineker kollégái szolidaritásból sorra visszamondták szereplésüket.
Gary Linekert a BBC vezetése március közepén visszahelyezte műsorvezetői posztjára.
30 milliárd forinttal, ráadásul kisebb kamattal, mint legutóbb. 
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
