Cégen belüli mentőövek (nem csak) járvány idejére: a munkabérelőleg és a munkáltatói kölcsön
A koronavírus-járvány világszerte több mint egy éve jelen van az életünkben, valódi hatásai szinte felmérhetetlenek. Mind a munkáltatók, mind a munkavállalók nehéz pénzügyi helyzetbe kerülhetnek. Ilyenkor a munkáltatónak mérlegre kell tenni saját anyagi lehetőségeit és a megbecsült munkavállalók megtartásának fontosságát, értékét. A munkavállalóknak pedig fontos biztonsági szempont lehet, hogy nem egy bank felé ’adósodnak’ el, hanem a saját munkáltatójuk felé és hogy saját tisztességes munkavégzésük garancia lehet a gyors és átmeneti anyagi segítség szabályszerű visszatérítésére. Dr. Sebők Róbert, a bpv JÁDI NÉMETH Ügyvédi Iroda ügyvédjelölt munkatársa szakcikkében a munkabérelőleget és a munkáltatói kölcsönt, mint két lehetséges juttatási formát ismerteti.
Munkabérelőleg
A munkabérelőleg lényegében egyfajta hitel, amelynek garanciája a bizalom és a személyes elköteleződés. A lényeg ugyanis, hogy munkabérelőleg esetén a munkáltató a saját pénzeszközeit bocsátja ugyan a munkavállaló rendelkezésére, de nem extra, hanem ’csak’ megelőlegezett forrásokat, hiszen a munkavállalónak a későbbi időpontban neki egyébként is járó munkabér meghatározott részét fizeti ki előre.
A munkabérelőleg nyújtásáról a Munka Törvénykönyve értelmében a felek szabadon megállapodhatnak, így szabadon határozhatják meg például a munkabérelőleg összegét, a nyújtandó összeg visszafizetésének módját, vagy akár a visszafizetés ütemezését is. Ez persze azt is jelenti, hogy a munkáltatónak nincs kötelezettsége, hogy munkabérelőleget nyújtson és nehéz helyzetben a munkavállaló sem lehet biztos benne, hogy érdemes-e ilyen kérelemmel élnie. Munkáltatói oldalról ezért nagyon értékes ’befektetés’ és ’csapatépítő’ vállalás lehet, ha Covid idején a munkavállalók jövőbeni munkavégzése ’terhére’ biztosít azonnali pénzügyi mentőövet.
 Dr. Sebők Róbert, a bpv JÁDI NÉMETH Ügyvédi Iroda ügyvédjelölt munkatársa
|
Éppen ezért a gyakorlatban a munkáltató számára a szabályozott keretek kialakítását és ezáltal a hatékonyság növelését, a munkavállalók számára pedig komoly biztonságot jelenthet, ha belső szabályzat (vagy kollektív szerződés) rögzíti a munkabérelőleg nyújtásának feltételeit, így például a munkáltató által nyújtott munkabérelőleg legmagasabb összegét és a törlesztőrészletek számát. Itt nyilvánvalóan javasolt a munkabérelőleg igénylésének próbaidő alatti kizárása, illetve annak a kérdéskörnek a szükséges rendezése, hogy mi történik, ha a munkavállaló munkaviszonya a teljes összeg törlesztését megelőzően szűnik meg.
Fontos megemlíteni még, hogy a munkabérelőleget a jogalkotó is egyfajta ’hitelnek’ tekinti és alapszabályként személyi jövedelemadóval sújtja, amennyiben a munkáltató azt kamatmentesen vagy kamatkedvezménnyel (a jegybanki alapkamat 5 százalékkal növelt összegénél alacsonyabb kamattal) nyújtja. Ezekben az esetekben az adó alapja a meg nem fizetett kamat 1,18-szorsa, amelyet 15 százalékos személyi jövedelemadó, valamint 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség terhel.
Kivétel viszont, ha a visszafizetés legfeljebb hat hónap alatt megtörténik és a munkabérelőleg összege nem haladja meg a folyósítás napján érvényes minimálbér összegének ötszörösét (jelenleg 837 ezer forintot), továbbá a munkáltató sem folyósít a munkavállalónak közben újabb munkabérelőleget.
Munkáltatói kölcsön
A munkabérelőleggel szemben munkáltatói kölcsön esetén a munkáltató a kifizetést nem egy későbbi időpontban esedékes munkabér terhére teljesíti, hanem egy, a munkabéren felüli meghatározott összeget biztosít a munkavállaló részére.
A felek ebben az esetben is szabadon határozhatják meg a szerződés tartalmát, viszont fontos követelmény, hogy meg kell jelölni a folyósítás célját, aminek pedig valamilyen szociális szükséglettel kell összefüggésben állnia. Ez rendkívül lényeges kitétel, hiszen pénzkölcsönök rendszeres folyósítása engedélyköteles tevékenységnek minősül pénzügyi szabályozási szempontból. Ez alól pedig kivételt képezhet, többek között, ha a munkáltató a munkavállalójának nyújt kölcsönt alkalomszerűen és szociális célból. Természetesen szükséges még rögzíteni a folyósított összeget, a visszafizetés módját, a futamidőt és a kamatot is.
Különbség a bérelőleghez képest a jogviszony dinamikájából fakad, hiszen míg munkabérelőleg esetén munkáltató és munkavállaló elköteleződése kölcsönös és jelen-idejű, addig munkáltatói kölcsön esetén a munkáltató ’időben előre’ ad, míg a munkavállaló jövő idejű teljesítése az első részlettől válik esedékessé.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseit itt is fel kell hívnunk, hiszen, amennyiben a munkáltató kamatmentesen vagy kamatkedvezménnyel nyújtja a kölcsönt, adóköteles jövedelem keletkezik, a munkabérelőleg kapcsán ismertetett szabályok szerint. Miután a munkáltatói kölcsön ’célhoz között’, itt további kivételeket is találunk, amelyek szintén a célhoz kötöttségből fakadnak. Így például meghatározott lakhatási célú munkáltatói hitelek nyújthatóak kamatmentesen vagy kedvező kamatozással és így, ezen célú hitelek esetén nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelme a munkavállalónak.
