A tavaszi fáradtság és a változó munkavállalói attitűdök komoly kihívást jelenthetnek a cégvezetők, menedzserek számára. De vajon tényleg a szezonális fáradtság az oka a produktivitás csökkenésének? Segíthet valami a stressz kezelésében? Nézzük a leggyakoribb tévhiteket és a mögöttük álló tényeket, hogy vezetőként tudatosabb döntéseket hozhassunk.
Tévhit #1: „A tavaszi fáradtság csak kifogás, nem is létezik”
Tény: Sok cégvezető hajlamos azt hinni, hogy a tavaszi fáradtság „kitaláció”, és őket valamint a beosztottjaikat nem érinti, hiszen „nincs idő fáradtnak lenni”. A valóság azonban az, hogy a tavaszi időszakban a szervezet biológiai ritmusa változik, és a magas stresszszinttel élők – például cégvezetők, menedzserek, vállalkozók – különösen érezhetik a hatásait. Az alacsony vitaminraktárak és a téli mozgásszegény életmód is hozzájárulhatnak ehhez az állapothoz, amit a túlzott koffeinfogyasztás vagy az alváshiány csak tovább ront. Egy kiegyensúlyozott étrend, több friss zöldség-gyümölcs, több mozgás és tudatos pihenés segíthet leküzdeni ezt az időszakot – mégha a céges problémákat nem is oldja meg.
Tévhit #2: „A tavaszi lazább munkaritmus rossz hatással van a vállalati eredményekre”
Tény: A sikeres vállalatok nem folyamatos 100%-os terheléssel működnek – hanem hatékony ritmusban. Ha egy cégvezető felismeri, hogy tavasszal lehetőség nyílik a munkavállalók motivációjának erősítésére (például szabadtéri csapatépítőkkel, közös ebédekkel, rugalmasabb meetingstruktúrával vagy kreatív munkakörnyezet kialakításával), akkor ezzel nem gyengíti, hanem hosszú távon erősíti a csapat teljesítményét.
Mint ahogy a tavaszi fáradtság, úgy a dohányzás esetében is rengeteg tévhit kering, amelyek miatt sokan elbizonytalanodnak: léteznek valóban kevésbé káros megoldások?
Tévhit #3: „A füstmentes alternatívák ugyanannyi károsanyagot bocsátanak ki, mint a cigaretta”
Tény: A füstmentes technológiák – mint például a nikotinpárnák, e-cigaretták vagy a hevítéses technológiák – tudományos vizsgálatok szerint kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, mint a hagyományos cigaretta. A kutatások szerint a cigaretta égése során szabadulnak fel azok a káros égéstermékek (pl. korom, kátrány, szén-monoxid), amelyek elsődlegesen felelősek a dohányzással összefüggő betegségek kialakulásáért. Az FDA (Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala) megállapítása szerint a cigaretta égése során közel száz káros vegyület keletkezik. Az égés nélkül működő füstmentes technológiák használatakor azonban bizonyítottan sokkal – akár 70-95 százalékkal – kevesebb károsanyag szabadulhat fel. A károsanyag-kibocsátás csökkenés és az egészségkárosító hatás közötti összefüggés vizsgálatára hosszútávú kutatások szükségesek.
Tévhit #4: „Nincs elég bizonyíték a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentésre”
Tény: Bár egyesek úgy vélik, hogy az ártalomcsökkentő technológiák hatásairól nincs elegendő bizonyíték, valójában ezeket már évtizedek óta kutatják. Számos, nemzetközileg is elismert hatóság vizsgálja az égés nélküli alternatívák hatásait a dohányzókra. Több szervezet – köztük az Egyesült Királyság Közegészségügyi Hivatala (Public Health England, PHE) és az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA) – tudományos eredmények alapján megalapozottnak találta az ártalomcsökkentő szerepüket. Ugyanakkor ezek sem kockázatmentesek, hiszen tartalmaznak például nikotint, amely egyéb káros hatásai mellett megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát, és függőséget okoz.
A tavaszi fáradtság kihívást jelenthet a cégvezetők és munkavállalók számára, de megfelelő szemlélettel és tudatos megoldásokkal ezek az időszakok akár a teljesítmény növelésére is felhasználhatók. Ugyanez igaz a dohányzási szokásokra is: a legjobb megoldás a dohányzás teljes elhagyása, ezért aki elhatározza a leszokást, azt ebben támogatni kell. Azok számára, akik valamiért nem szoknak le, fontos a tájékozódás. A tudatos döntések – legyen szó munkaszervezésről vagy életmódról – hosszú távon pozitív hatással lehetnek mind az egyéni, mind a vállalati teljesítményre.
Érdemes szem előtt tartani, hogy a döntés legtöbbször nem fekete vagy fehér: a dohányzás folytatása és a teljes leszokás között vannak olyan ártalomcsökkentő alternatívák, amelyek kisebb károsanyag kitettséggel járhatnak azon felnőttek számára, akik az ismert kockázatok ellenére is tovább dohányoznak. Mivel a dohányzás minden formája káros, a legjobb megoldás továbbra is az, ha elkerüljük a dohány- és nikotintartalmú termékeket – vagyis el sem kezdünk dohányozni, vagy ha már dohányzunk, minél hamarabb leszokunk.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
„Nem zebrákat, hanem a nemzetközi színtéren is sikeres unikornisokat szeretnénk látni” – erről Kapitány István, a kormány gazdasági és energetikai minisztere (hivatalosan akkor még csak jelöltje) beszélt a május 11-i parlamenti bizottsági meghallgatásán. Azóta öt hónap telt el, és a háttérben, szakmai szinten hamar elindult a mozgolódás a hazai innovációs ökoszisztéma feltámasztására, megerősítésére. Az egyik legígéretesebb kezdeményezésnek a Restart Hungary tűnik, amely újabb javaslatokkal bombázza a kormányt.
Enyhén visszaesett a VOSZ Barométer a harmadik negyedévben, ami ezúttal is 600 kis- és középvállalkozás (kkv) gazdasági, üzleti helyzetértékelését és várakozásait szondázta. A romlás hátterében leginkább az áll, hogy a kkv-k még nem látják az új kormány pontos gazdaságpolitikai irányainak a meghatározását.
Egy vállalat mérlegében nincs olyan sor, hogy „tévesen értelmezett munkaerőpiaci szabályozás”. Ettől még a költség nagyon is valós lehet. Ha egy cég azért mond le beruházásról, új műszakról vagy nagyobb megrendelésről, mert úgy gondolja, hogy a szükséges munkaerőt már nem biztosíthatja külföldről, a félreértés közvetlenül az árbevételben és az eredményben is mérhetővé válik.
A vagyonadó körüli diskurzus ma elsősorban az adókulcsról és az adósávokról szól, a gyakorlatban azonban az értékeléshez kapcsolódó kérdések jelenthetik az egyik legnagyobb kihívást a vagyonos magánszemélyek számára – közölte a PwC.
A 2026. október 6-án közzétett tervezet szerint az adó a nettó vagyon egymilliárd forintot meghaladó részét terhelné: 100 milliárd forintig 1%-os, afelett 1,5%-os mértékkel. A hatásvizsgálat 15 ezer magánszeméllyel, 2 ezer vagyonkezelési adóalannyal és 800 milliárd forintos költségvetési egyenlegjavító hatással számol, ezért az értékelési szabályok működőképessége kiemelt jelentőségű.
A vállalat szerint a magyar szabályozás továbbra is hátrányosan érinti a külföldi tulajdonú kereskedelmi láncokat, és az adóteher mérséklését célzó jogszabály-módosítás a nagy áruházláncok számára gyakorlatilag nem alkalmazható.
Tartotta a lépést a magyarországi újautópiac bővülésével a Toyota az idén az első háromnegyed évben, 11 százalékkal meghaladva a 2025. hasonló időszakit, 13 785 eladott járművel megőrizte 11 százalékos piaci részesedését és ezzel vezető helyét – közölte a Toyota Central Europe Kft. (TCE).
Lakóházakat és energetikai objektumokat értek találatok. 
