A tavaszi fáradtság és a változó munkavállalói attitűdök komoly kihívást jelenthetnek a cégvezetők, menedzserek számára. De vajon tényleg a szezonális fáradtság az oka a produktivitás csökkenésének? Segíthet valami a stressz kezelésében? Nézzük a leggyakoribb tévhiteket és a mögöttük álló tényeket, hogy vezetőként tudatosabb döntéseket hozhassunk.
Tévhit #1: „A tavaszi fáradtság csak kifogás, nem is létezik”
Tény: Sok cégvezető hajlamos azt hinni, hogy a tavaszi fáradtság „kitaláció”, és őket valamint a beosztottjaikat nem érinti, hiszen „nincs idő fáradtnak lenni”. A valóság azonban az, hogy a tavaszi időszakban a szervezet biológiai ritmusa változik, és a magas stresszszinttel élők – például cégvezetők, menedzserek, vállalkozók – különösen érezhetik a hatásait. Az alacsony vitaminraktárak és a téli mozgásszegény életmód is hozzájárulhatnak ehhez az állapothoz, amit a túlzott koffeinfogyasztás vagy az alváshiány csak tovább ront. Egy kiegyensúlyozott étrend, több friss zöldség-gyümölcs, több mozgás és tudatos pihenés segíthet leküzdeni ezt az időszakot – mégha a céges problémákat nem is oldja meg.
Tévhit #2: „A tavaszi lazább munkaritmus rossz hatással van a vállalati eredményekre”
Tény: A sikeres vállalatok nem folyamatos 100%-os terheléssel működnek – hanem hatékony ritmusban. Ha egy cégvezető felismeri, hogy tavasszal lehetőség nyílik a munkavállalók motivációjának erősítésére (például szabadtéri csapatépítőkkel, közös ebédekkel, rugalmasabb meetingstruktúrával vagy kreatív munkakörnyezet kialakításával), akkor ezzel nem gyengíti, hanem hosszú távon erősíti a csapat teljesítményét.
Mint ahogy a tavaszi fáradtság, úgy a dohányzás esetében is rengeteg tévhit kering, amelyek miatt sokan elbizonytalanodnak: léteznek valóban kevésbé káros megoldások?
Tévhit #3: „A füstmentes alternatívák ugyanannyi károsanyagot bocsátanak ki, mint a cigaretta”
Tény: A füstmentes technológiák – mint például a nikotinpárnák, e-cigaretták vagy a hevítéses technológiák – tudományos vizsgálatok szerint kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, mint a hagyományos cigaretta. A kutatások szerint a cigaretta égése során szabadulnak fel azok a káros égéstermékek (pl. korom, kátrány, szén-monoxid), amelyek elsődlegesen felelősek a dohányzással összefüggő betegségek kialakulásáért. Az FDA (Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala) megállapítása szerint a cigaretta égése során közel száz káros vegyület keletkezik. Az égés nélkül működő füstmentes technológiák használatakor azonban bizonyítottan sokkal – akár 70-95 százalékkal – kevesebb károsanyag szabadulhat fel. A károsanyag-kibocsátás csökkenés és az egészségkárosító hatás közötti összefüggés vizsgálatára hosszútávú kutatások szükségesek.
Tévhit #4: „Nincs elég bizonyíték a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentésre”
Tény: Bár egyesek úgy vélik, hogy az ártalomcsökkentő technológiák hatásairól nincs elegendő bizonyíték, valójában ezeket már évtizedek óta kutatják. Számos, nemzetközileg is elismert hatóság vizsgálja az égés nélküli alternatívák hatásait a dohányzókra. Több szervezet – köztük az Egyesült Királyság Közegészségügyi Hivatala (Public Health England, PHE) és az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA) – tudományos eredmények alapján megalapozottnak találta az ártalomcsökkentő szerepüket. Ugyanakkor ezek sem kockázatmentesek, hiszen tartalmaznak például nikotint, amely egyéb káros hatásai mellett megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát, és függőséget okoz.
A tavaszi fáradtság kihívást jelenthet a cégvezetők és munkavállalók számára, de megfelelő szemlélettel és tudatos megoldásokkal ezek az időszakok akár a teljesítmény növelésére is felhasználhatók. Ugyanez igaz a dohányzási szokásokra is: a legjobb megoldás a dohányzás teljes elhagyása, ezért aki elhatározza a leszokást, azt ebben támogatni kell. Azok számára, akik valamiért nem szoknak le, fontos a tájékozódás. A tudatos döntések – legyen szó munkaszervezésről vagy életmódról – hosszú távon pozitív hatással lehetnek mind az egyéni, mind a vállalati teljesítményre.
Érdemes szem előtt tartani, hogy a döntés legtöbbször nem fekete vagy fehér: a dohányzás folytatása és a teljes leszokás között vannak olyan ártalomcsökkentő alternatívák, amelyek kisebb károsanyag kitettséggel járhatnak azon felnőttek számára, akik az ismert kockázatok ellenére is tovább dohányoznak. Mivel a dohányzás minden formája káros, a legjobb megoldás továbbra is az, ha elkerüljük a dohány- és nikotintartalmú termékeket – vagyis el sem kezdünk dohányozni, vagy ha már dohányzunk, minél hamarabb leszokunk.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Pénteken biztossá vált, hogy Magyarország megkapja az Európai Unió helyreállítási alapjából (RRF) járó 10 milliárd eurónyi forrást (ebből 6,5 milliárd euró a támogatás, 3,5 milliárd euró a kedvezményes hitel), miután az EU pénzügyminiszterei is jóváhagyták a magyar helyreállítási tervet. Ezeket a pénzeket a magyar kormánynak nagyon szűk határidővel, augusztus 31-ig kell felhasználnia. A jóváhagyást egy törvényalkotási folyamat előzte meg, ami során az Országgyűlés a közbeszerzésekről szóló 2015. évi törvényt is módosította – erről beszélt kollégánk a Trend FM hétfő reggeli műsorában.
Az Európai Bizottság jóváhagyó döntése értelmében megvalósulhat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) forrásaiból az a történelmi léptékű tőkeemelés, amelyet a magyar állam hajt végre a Magyar Fejlesztési Banknál (MFB).
Csütörtökön jelent meg a nemzetközi sajtóban a hír, hogy a Tesco fontolgatja a magyar, cseh és szlovák érdekeltségének eladását. A vállalat az értesülést nem kommentálta, de az ATV-nek nyilatkozva kollégánk, Király Béla beszélt az eladás mellett szóló érvekről. Az esetleges tranzakció abból a szempontból nem lenne előzmény nélküli, hogy a közelmúltban az Auchan itthoni részlege is tulajdonost váltott.
Mindenkire érvényes, 6 százalékos béremelést szerettek volna, a vállalat csak differenciált béremelést ajánlott fel. A közleményükben azt írták, szuper évet zártak.
Élénkült a vállalati összeolvadás és felvásárlás (M&A) piac Magyarországon; tavaly 88 tranzakciót zártak, ami 15,8 százalékkal haladja meg az előző évit; szektorszinten az IT-szektor vált a magyar tranzakciós piac legaktívabb területévé – derül ki a Deloitte Magyarország összesítéséből.
Több korrupciós vizsgálat és botrány is érintette a spanyol kormányt. 
