A tavaszi fáradtság és a változó munkavállalói attitűdök komoly kihívást jelenthetnek a cégvezetők, menedzserek számára. De vajon tényleg a szezonális fáradtság az oka a produktivitás csökkenésének? Segíthet valami a stressz kezelésében? Nézzük a leggyakoribb tévhiteket és a mögöttük álló tényeket, hogy vezetőként tudatosabb döntéseket hozhassunk.
Tévhit #1: „A tavaszi fáradtság csak kifogás, nem is létezik”
Tény: Sok cégvezető hajlamos azt hinni, hogy a tavaszi fáradtság „kitaláció”, és őket valamint a beosztottjaikat nem érinti, hiszen „nincs idő fáradtnak lenni”. A valóság azonban az, hogy a tavaszi időszakban a szervezet biológiai ritmusa változik, és a magas stresszszinttel élők – például cégvezetők, menedzserek, vállalkozók – különösen érezhetik a hatásait. Az alacsony vitaminraktárak és a téli mozgásszegény életmód is hozzájárulhatnak ehhez az állapothoz, amit a túlzott koffeinfogyasztás vagy az alváshiány csak tovább ront. Egy kiegyensúlyozott étrend, több friss zöldség-gyümölcs, több mozgás és tudatos pihenés segíthet leküzdeni ezt az időszakot – mégha a céges problémákat nem is oldja meg.
Tévhit #2: „A tavaszi lazább munkaritmus rossz hatással van a vállalati eredményekre”
Tény: A sikeres vállalatok nem folyamatos 100%-os terheléssel működnek – hanem hatékony ritmusban. Ha egy cégvezető felismeri, hogy tavasszal lehetőség nyílik a munkavállalók motivációjának erősítésére (például szabadtéri csapatépítőkkel, közös ebédekkel, rugalmasabb meetingstruktúrával vagy kreatív munkakörnyezet kialakításával), akkor ezzel nem gyengíti, hanem hosszú távon erősíti a csapat teljesítményét.
Mint ahogy a tavaszi fáradtság, úgy a dohányzás esetében is rengeteg tévhit kering, amelyek miatt sokan elbizonytalanodnak: léteznek valóban kevésbé káros megoldások?
Tévhit #3: „A füstmentes alternatívák ugyanannyi károsanyagot bocsátanak ki, mint a cigaretta”
Tény: A füstmentes technológiák – mint például a nikotinpárnák, e-cigaretták vagy a hevítéses technológiák – tudományos vizsgálatok szerint kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, mint a hagyományos cigaretta. A kutatások szerint a cigaretta égése során szabadulnak fel azok a káros égéstermékek (pl. korom, kátrány, szén-monoxid), amelyek elsődlegesen felelősek a dohányzással összefüggő betegségek kialakulásáért. Az FDA (Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala) megállapítása szerint a cigaretta égése során közel száz káros vegyület keletkezik. Az égés nélkül működő füstmentes technológiák használatakor azonban bizonyítottan sokkal – akár 70-95 százalékkal – kevesebb károsanyag szabadulhat fel. A károsanyag-kibocsátás csökkenés és az egészségkárosító hatás közötti összefüggés vizsgálatára hosszútávú kutatások szükségesek.
Tévhit #4: „Nincs elég bizonyíték a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentésre”
Tény: Bár egyesek úgy vélik, hogy az ártalomcsökkentő technológiák hatásairól nincs elegendő bizonyíték, valójában ezeket már évtizedek óta kutatják. Számos, nemzetközileg is elismert hatóság vizsgálja az égés nélküli alternatívák hatásait a dohányzókra. Több szervezet – köztük az Egyesült Királyság Közegészségügyi Hivatala (Public Health England, PHE) és az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA) – tudományos eredmények alapján megalapozottnak találta az ártalomcsökkentő szerepüket. Ugyanakkor ezek sem kockázatmentesek, hiszen tartalmaznak például nikotint, amely egyéb káros hatásai mellett megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát, és függőséget okoz.
A tavaszi fáradtság kihívást jelenthet a cégvezetők és munkavállalók számára, de megfelelő szemlélettel és tudatos megoldásokkal ezek az időszakok akár a teljesítmény növelésére is felhasználhatók. Ugyanez igaz a dohányzási szokásokra is: a legjobb megoldás a dohányzás teljes elhagyása, ezért aki elhatározza a leszokást, azt ebben támogatni kell. Azok számára, akik valamiért nem szoknak le, fontos a tájékozódás. A tudatos döntések – legyen szó munkaszervezésről vagy életmódról – hosszú távon pozitív hatással lehetnek mind az egyéni, mind a vállalati teljesítményre.
Érdemes szem előtt tartani, hogy a döntés legtöbbször nem fekete vagy fehér: a dohányzás folytatása és a teljes leszokás között vannak olyan ártalomcsökkentő alternatívák, amelyek kisebb károsanyag kitettséggel járhatnak azon felnőttek számára, akik az ismert kockázatok ellenére is tovább dohányoznak. Mivel a dohányzás minden formája káros, a legjobb megoldás továbbra is az, ha elkerüljük a dohány- és nikotintartalmú termékeket – vagyis el sem kezdünk dohányozni, vagy ha már dohányzunk, minél hamarabb leszokunk.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A Shell második negyedéves nyeresége közel egyharmaddal csökkent az olaj- és gázárak mérséklődése, valamint a vegyipari szegmens gyengélkedése miatt – ám a visszaesés ellenére a vállalat eredménye felülmúlta az elemzői várakozásokat.
A csúcshoz képest most alig harmadannyit érnek a Novo Nordisk részvényei, miközben nem tudnak eleget gyártani fogyasztószereikből. Hol csúszott félre a sikertörténet és mit hozhat a jövő?
Az orosz Aeroflot légitársaság kedden újabb tucatnyi járatot törölt, ugyanakkor közölte, hogy menetrendje „stabilizálódott” a hétfői jelentős kibertámadást követően.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 726,05 pontos, 0,72 százalékos csökkenéssel, 100 518,47 ponton zárt pénteken. 
