Elismerte a jobboldal fenegyereke, hogy kiszolgálják Orbánékat

Jeszenszky Zsolt az Echo TV Keménymag című műsorában

Tanulságos, újabb mérföldkőnek számító interjút adott a 24.hu-nak Jeszenszky Zsolt jobboldali publicista. Jeszenszkyt a konzervatívnak mondott, kormányközeli sajtó működéséről, a politika és a sajtó összefonódásáról, valamint az ehhez a helyzethez fűződő személyes viszonyáról kérdezték.          

„Mindenki érdekcsoportokat szolgál ki”

A Magyar Idők és számos más kormánypárti médium cikkírója azt mondta: „a közélet annyira polarizálódott, hogy mindenkinek be kell állni az egyik oldalra,” és „ha valaki független és nem szolgál ki valamilyen érdekcsoportot az üzeneteivel, nem tud megélni.”

Amikor az újságíró rákérdezett, hogy „Ön is ezt teszi?”, Jeszenszky azt válaszolta: „Mindenki ezt teszi. A politikától, gazdasági szereplőktől, cégektől teljesen független művész vagy újságíró viszont sajnos ma simán éhen hal.”

Önmagában árulkodó egyébként a szóhasználat is: a publicista elismerte, hogy ő is ezt teszi (hiszen a mindenkiben ő is benne van). Feltehetően azonban érezte, hogy ezt kimondani mégis csak ciki, ezért egyes szám első személy („Igen, én is ezt teszem”) helyett  inkább egy általános megfogalmazást használt. Azaz a felelősség kiterjesztésével próbálta elvenni a kérdés élét, amely az ő személyes viszonyulását firtatta.

„Nem lehet kritizálni a kormányt”

Jeszenszky hozzátette: „a média kezdte el saját érdekei miatt kiszolgálni a politikát. Piac rég nincs, csak politika létezik, a független újságírás halott. Hiszen nincs benne pénz, senki nem fizeti meg. Még a hirdetők is politikai alapon döntenek.”

A publicista ezután ellentmondásba keveredett önmagával. Előbb azt mondta: „a státuszom teljesen független: akkor írok, amikor, és azt, amit kedvem van”. Arra a felvetésre, hogy nem írt még kormánykritikus szöveget, azt felelte: „Kritikai észrevételeket szűkebb körben fogalmazok meg. Az írásaimat viszont kormánypárti felületek közlik, ahová nyilván nem lehet kormánykritikus szöveget írni.”

Magyarul: Jeszenszky a kormánnyal szembeni kritikus észrevételeit nem írhatja meg jobboldali lapokban. Azaz mégsem azt ír, amit akar. Lehet persze, hogy nem is akarja megírni, de ez már az öncenzúra esete. (Erre amúgy nem csak a jobboldali, hanem a liberális vagy baloldali sajtóban is akad példa.)

Kampánytémává emelt hazug történetek

A publicista a Magyar Idők állami támogatását firtató felvetésre még egyszer megismételte: „Politikai hátszél nélkül ma nincs sajtó. Se Magyarországon, se máshol. Nem lehet létezni politikai érdekek kiszolgálása nélkül.”

A Magyar Idők mai címlapja

Végezetül azt is elismerte, hogy átvették azt a szemléletet, miszerint féligazságokkal kell hangulatot kelteni, „nyomni kell a hamis szövegeket a sajtóban”, és „kampánytémává kell emelni teljesen hazug történeteket”.

Szerinte ezt a baloldal kezdte, „a baloldali médiumok sokkal ügyesebbek ebben”, és „muszáj az ellenféllel szemben a saját fegyvereit bevetni.”

Nem sajtó, hanem propaganda

Ha mindehhez hozzátesszük, hogy a klasszikus értelemben vett sajtó nem függhet politikai és gazdasági érdekcsoportoktól, egyik legfontosabb feladata pedig éppen a hatalom ellenőrzése annak politikai színezetétől függetlenül, a propaganda pedig éppen attól propaganda, hogy érdekcsoportokat szolgál ki, és azok céljainak megfelelően szűri és tálalja az információkat, akkor Jeszenszky mérföldkőnek számító kijelentéseket tett.

Közvetve ugyanis beismerte: a jobboldalinak mondott sajtó nem sajtó, hanem a regnáló hatalom, konkrétan a Fidesz és a hozzá kapcsolódó érdekcsoportok propagandaeszköze.

„Kiszolgáltuk a rendszert”

Gyakorlatilag ugyanerről beszélt Tarr Péter, a Hír TV korábbi felelős szerkesztője a Médiapiacnak egy 2016-os interjúban. Szerinte a G-nap, azaz 2015 februárja előtt a Fideszből heti rendszerességgel jártak be a tévébe eligazítani a vezérkart.

„A kormányzati kommunikációért felelős illetékesek mondták meg, mi a heti aktuális pártüzenet, mire készüljünk, mit kell a műsorokba ágyazni, kit hívjunk meg, ki milyen ügyben nyilatkozzon, hol és mit hangsúlyozzunk” – fogalmazott Tarr Péter, aki abban az időszakban a Híradó egyik felelős szerkesztője volt. – „Voltak napok, amikor ellenálltunk egy kicsit. De nem akarok nagy ellenzékinek látszani. Az igazság az, hogy kiszolgáltuk a rendszert.”

Igaz, Tarr Péter végül kilépett ebből a rendszerből, és a G-nap utáni, azaz kormánykritikus Hír TV tartalomért felelős vezérigazgató-helyettese lett. Idén nyáron kirúgták, miután a csatorna ismét kormányközeli tulajdonba került.

Orbán, Orbán, Orbán

És miként működik a propaganda a gyakorlatban? Nézzük meg például, hogyan nézett ki az Origo címlapja a Sargentini-jelentés elfogadásának másnapján.

A témával foglalkozó tizenegy bejegyzés közül tíz a kormány álláspontját tükrözi, tényként közöl véleményeket, Orbán Viktor neve pedig - biztos, ami biztos - hat címben is feltűnik. Ellenvéleménynek nyoma sincs.

A kérdés most már csak az, hogy meddig lehet az ehhez hasonló, leplezetlen, agymosás szintű propagandát eladni a kormánypárti híveknek – azaz meddig lehet őket hülyének nézni.      

(A szerző, Wéber Balázs 2013. június és 2018. május között a Hír TV külpolitikai újságírója volt. A médiaháborúval kapcsolatos bővebb álláspontját és saját szakmai hitvallását itt olvashatja el.)