Idén az első hét hónapban egyharmaddal visszaesett az állami hirdetők listaáron számolt reklámköltése - írja a Világgazdaság. Az lap cikke szerint az állami reklámköltés 36 százalékos csökkenésének hátterében feltehetőleg az áll, hogy változott az állami reklámértékesítés stratégiája, és nyár közepéig még nem volt látható jele az időközben felállított Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) működésének.
A legjobban, 74 százalékkal a köztéri reklámra költött összeg csökkent, amíg ugyanis tavaly az első fél évben még listaáron 4,4 milliárd forint értékű óriásplakát és citylight jelent meg a Kantar Media által figyelt köztéri médiumokban, addig idén csak valamivel több mint egymilliárd forint értékben reklámozott az állam ezeken a felületen.
Buktak a tv-k
Az országos televíziók is feleakkora állami pénzekhez jutottak idén, mint tavaly, a költések egy jelentős része ugyanis átvándorolt a kábeltévékhez. A médiumok közül, ahogyan tavaly, idén is a TV2 volt a listavezető, bár az itt megjelent állami költések összege hatvan százalékkal zsugorodott tavalyhoz képest, de listaáron még így is meghaladta a 2,2 milliárd forintot - írja a Világgazdaság.
Az RTL pedig csak a 25. helyet szerezte meg idén az állami hirdetők által leginkább preferált médiumok toplistáján, míg egy évvel korábban még az 5. volt.
A rádiók
Látványos csökkenés volt a rádióknál is. 85 százalékkal visszaesett például a Class FM-en elköltött állami reklámbüdzsé, a Music FM-nél is 77 százalékos volt a csökkenés.
És a lapok
A szintén Simicska-média Magyar Nemzet is 75 százalékkal kevesebb, listaáron számolva alig 150 millió forint állami reklámhoz jutott ebben az évben. Egyharmadával csökkent ebben az évben az ingyenes napilapban, a Metropolban megjelent állami hirdetések összege is, és nagyságrendileg hasonló mértékű visszaesés következett be a Heti Válasz kiadójánál is - jegyzi meg a lap.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
