Ezt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül - a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központnak kellett volna átadni 2010 és 2013 között, erre törvény is kötelezi a cégeket - mondta Makkai Mária, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője.
Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke elmondta, miután a közúti beruházások a fejlesztést végrehajtó cégek könyveiben maradtak, azok után értékcsökkenést nem számoltak el, így az érintett gyorsforgalmi és egyéb utak fenntartását egyéb forrásból kellett elvégezni. Az ÁSZ a 2010 első és 2013 utolsó napja közöti időszakban vizsgálta az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályszerűségét a két társaságnál. A NIF évente több százmilliárd forintból végez gyorsforgalmi- és egyéb útfejlesztéseket, és beruházója az uniós támogatású vasútfejlesztéseknek is. A Magyar Közút pedig a felújítási beruházásokat intézte.
Kihagytak egy lépést
A közúti közlekedési törvény előírja, hogy a forgalomba helyezett utakat, mint forgalomképtelen állami tulajdont a kijelölt vagyonkezelőnek kell átadni. Miután ez elmaradt, mindkét társaság szabálytalanul tartotta nyilván könyveiben a készletek között a kész beruházásokat. Emiatt a mérlegeik nem a valós helyzetet tükrözték.
A bevételek és ráfordítások elszámolása, továbbá az önköltség és a közszolgáltatás (az úttisztítás, karbantartás) szabályozása megfelelő volt mindkét társaságnál. A kontroll és a monitoring rendszer kiépült mindkét cégnél, a működésük csak a NIF-nél volt szabályszerű, az MKN-nél viszont csak részlegesen működött. Az ellenőrzött időszakot követően az MNV, a KKK továbbá a két ellenőrzött társaság megállapodást kötött. A NIF azt közölte az ÁSZ-szal, hogy múlt év decemberében megkezdték az elszámolási kimutatások elkészítését, és június végéig 587 milliárd forint vagyont átadtak a KKK-nak. A Magyar Közútkezelő tájékoztatása szerint a vagyonátadások szeptembertől kezdődnek.
A francia politika a gyerekmentes szállások ellen fordult.
