A Hungexpo területén rendezték meg október 12-15. között az ITU Telecom World 2015 Budapest konferenciát és szakkiállítást. A rendezvényen több mint 20 ország és számtalan cég önálló standdal képviseltette magát, az érdeklődők pedig szakmai előadásokon, kerekasztal-beszélgetéseken és workshopokon is részt vehettek.
Az idén 150 éves Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) az ENSZ szakosított ügynökségeként küzd az elmaradottabb régiók digitális integrációjáért, és komoly szerepet tölt be az egyes technológiai szabványok kialakításában és elterjesztésében, valamint a szektor kutatási és fejlesztési irányainak meghatározásában. Emellett részt vállal a globális frekvenciavagyon felhasználásának összehangolásában, így az egyes műholdak földkörüli pályáinak meghatározásában is.
Puskás Tivadar és Neumann János országaként a magyar kormány és a hazai digitális szektor is kiemelt figyelmet fordított a rendezvényre. Az 500 négyzetméteres nemzeti pavilonban a legnagyobb állami telekommunikációs vállalatok jelentek meg. Emellett képviseltették magukat a legjelentősebb hazai egyetemek (pl. ELTE, a BME). A győri Széchenyi István Egyetem az Antenna Hungária Zrt.-vel és a Hungaro DigiTel Kft.-vel közös standon mutatta be együttműködésük eredményeit. Emellett a hazai startup vállakozások is lehetőséget kaptak arra, hogy nemzetközi ismertségre tegyenek szert.
A konferencia szakmai programjának összeállításában a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, az esemény magyarországi megvalósításának koordinációjában a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium vállalt meghatározó szerepet. A kormány kiemelten foglalkozik a digitális gazdaság fejlesztésével, hiszen ez a terület adja immár a GDP közel negyedét. A nemrég indított Digitális Magyarország program révén - elsőként Európában - 2018-ra minden hazai háztartásban hozzáférhetővé válik a szélessávú internet.
Az esemény a globális telekommunikációs világ fejlesztési irányainak meghatározásában is fontos szerepet játszott. Az ITU 2014-es, a dél-koreai Busanban tartott meghatalmazotti értekezletén fogadták el a Connect 2020 agendát, melynek fő célkitűzése az elmaradott térségek felzárkóztatása a világ fejlett országaihoz a digitális mutatók terén is, hiszen az egyes országok hasonló kihívásokkal szembesülnek.
Az ITU Telecom World 2015 budapesti rendezvényén részt vevő miniszterek - köztük Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter - a 2015. október 13-ai kerekasztal beszélgetésben rámutattak, hogy a hozzáférés megteremtése nem elegendő a digitális gazdaság élénkítéséhez, a digitális készségeket a legtávolabbi településeken is fejleszteni kell.
Az e-kormányzati szolgáltatások széleskörű elterjesztése, az e-kereskedelem élénkítése, az intelligens városi szolgáltatások népszerűsítése és az induló kisvállalkozások támogatása elengedhetetlen a fejlődés érdekében. A 26 ország magas rangú képviselői a fenti célok, valamint a Connect 2020 agenda mielőbbi megvalósítása érdekében elfogadták a "Budapest Call for Action" elnevezésű dokumentumot, mely 27 pontba szedve sorolja fel az előttünk álló feladatokat és mielőbbi cselekvésre szólít fel.
A megállapodás hivatkozási alappá válhat a jövőbeni fejlesztésekhez, így hazánk nemcsak a sikeres rendezvény lebonyolításával, hanem szakmapolitikai konszenzussal is hozzájárult a telekommunikáció fejlődéséhez.
A magyar fél kezdeményezésére a konferencia utolsó, 2015. október 15-ei, csütörtöki napját idén egyedülállóan és elsőként nyílt nappá nyilvánították.
A "Next Generation Day” elnevezésű nyílt nap lehetőséget adott a részt vevő diákoknak arra, hogy egy kiemelkedő nemzetközi rendezvény részeseiként az IKT trendekkel ismerkedhessenek, kapcsolatot építhessenek. Az itt megszerzett tudás és kapcsolati tőke értékteremtő módon segítheti a felsőoktatási hallgatókat abban, hogy hatékonyabban érvényesüljenek a munkaerőpiacon.
Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára a konferencia záróünnepségén kiemelte, hogy a rendezvény idejére Budapest a digitális világ fővárosává vált. Kiemelte: „az informatika és a távközlés gazdasági teljesítménye, a digitális gazdaság, és az ezt életben tartó kis- és középvállalkozások, egyetemek és kutatóintézetek jelentik a növekedés, a munkahelyteremtés lehetőségét nemcsak Magyarország, Európa, hanem a fejlett és a feltörekvő világ valamennyi ország számára is.” (x)