Az idén 150 éves Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) az ENSZ szakosított ügynökségeként küzd az elmaradottabb régiók digitális integrációjáért, és komoly szerepet tölt be az egyes technológiai szabványok kialakításában és elterjesztésében, valamint a szektor kutatási és fejlesztési irányainak meghatározásában. Emellett részt vállal a globális frekvenciavagyon felhasználásának összehangolásában, így az egyes műholdak földkörüli pályáinak meghatározásában is.
Puskás Tivadar és Neumann János országaként a magyar kormány és a hazai digitális szektor is kiemelt figyelmet fordított a rendezvényre. Az 500 négyzetméteres nemzeti pavilonban a legnagyobb állami telekommunikációs vállalatok jelentek meg. Emellett képviseltették magukat a legjelentősebb hazai egyetemek (pl. ELTE, a BME). A győri Széchenyi István Egyetem az Antenna Hungária Zrt.-vel és a Hungaro DigiTel Kft.-vel közös standon mutatta be együttműködésük eredményeit. Emellett a hazai startup vállakozások is lehetőséget kaptak arra, hogy nemzetközi ismertségre tegyenek szert.
Az esemény a globális telekommunikációs világ fejlesztési irányainak meghatározásában is fontos szerepet játszott. Az ITU 2014-es, a dél-koreai Busanban tartott meghatalmazotti értekezletén fogadták el a Connect 2020 agendát, melynek fő célkitűzése az elmaradott térségek felzárkóztatása a világ fejlett országaihoz a digitális mutatók terén is, hiszen az egyes országok hasonló kihívásokkal szembesülnek.
Az ITU Telecom World 2015 budapesti rendezvényén részt vevő miniszterek - köztük Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter - a 2015. október 13-ai kerekasztal beszélgetésben rámutattak, hogy a hozzáférés megteremtése nem elegendő a digitális gazdaság élénkítéséhez, a digitális készségeket a legtávolabbi településeken is fejleszteni kell.
Az e-kormányzati szolgáltatások széleskörű elterjesztése, az e-kereskedelem élénkítése, az intelligens városi szolgáltatások népszerűsítése és az induló kisvállalkozások támogatása elengedhetetlen a fejlődés érdekében. A 26 ország magas rangú képviselői a fenti célok, valamint a Connect 2020 agenda mielőbbi megvalósítása érdekében elfogadták a "Budapest Call for Action" elnevezésű dokumentumot, mely 27 pontba szedve sorolja fel az előttünk álló feladatokat és mielőbbi cselekvésre szólít fel.
A megállapodás hivatkozási alappá válhat a jövőbeni fejlesztésekhez, így hazánk nemcsak a sikeres rendezvény lebonyolításával, hanem szakmapolitikai konszenzussal is hozzájárult a telekommunikáció fejlődéséhez.
A "Next Generation Day” elnevezésű nyílt nap lehetőséget adott a részt vevő diákoknak arra, hogy egy kiemelkedő nemzetközi rendezvény részeseiként az IKT trendekkel ismerkedhessenek, kapcsolatot építhessenek. Az itt megszerzett tudás és kapcsolati tőke értékteremtő módon segítheti a felsőoktatási hallgatókat abban, hogy hatékonyabban érvényesüljenek a munkaerőpiacon.
Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára a konferencia záróünnepségén kiemelte, hogy a rendezvény idejére Budapest a digitális világ fővárosává vált. Kiemelte: „az informatika és a távközlés gazdasági teljesítménye, a digitális gazdaság, és az ezt életben tartó kis- és középvállalkozások, egyetemek és kutatóintézetek jelentik a növekedés, a munkahelyteremtés lehetőségét nemcsak Magyarország, Európa, hanem a fejlett és a feltörekvő világ valamennyi ország számára is.” (x)
Túszejtés vagy pénzmosás? 
