A második negyedéves konszolidált korrigált adózás utáni eredmény 12 százalékos növekedést jelent az előző negyedévhez képest.
Az OTP összesítésében készült eredménykonszenzus szerint az elemzők alacsonyabb, átlagosan 261,980 milliárd forint eredményt valószínűsítettek az idei második negyedévre.
A konszolidált korrigált adózás utáni eredmény az első fél évben 507,891 milliárd forint lett, 28 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
A jelentés szerint a bank minden földrajzi szegmense nyereséget termelt a második negyedévben, a külföldi profit-hozzájárulás közel 70 százalékos volt.
Fotó: Depositphotos
Mi formálta az eredményt?
A második negyedév eredményét jellemzően az OTP Core-ban felmerült egyszeri jellegű tételek befolyásolták: 5 milliárd forint a valós értéken értékelt csok és babaváró hitelek második negyedévben elszámolt valós érték korrekciója, 10 milliárd forint a Mol-lal kötött sajátrészvénycsere ügylet keretében a negyedévben realizált osztalékbevétel, -5,6 milliárd forint várható egyszeri negatív eredményhatás az egyes lakáshitelekre vonatkozó kamatstop további hat hónappal való meghosszabbítása miatt, illetve a felügyeleti elvárásokkal összhangban, az OTP Core és a DSK Bank könyveiben lévő orosz kötvények céltartalék fedezettségének emelése érdekében összesen -23,7 milliárd forint értékvesztés képzésére került sor.
A működési eredmény éves bázison 27 százalékkal 721,569 milliárd forintra nőtt az első félévben, és 18 százalékkal 387,239 milliárd forintra a második negyedévben.
Az összes bevétel az első hat hónapban 23 százalékkal 1251,923 milliárd forintra emelkedett, 18 százalékkal 654,308 milliárd forintra a második negyedévben. A nettó kamatbevétel január-júniusban 35 százalékkal 877,650 milliárd forintra nőtt, a második negyedévben pedig 30 százalékkal 442,305 milliárd forintra emelkedett.
A nettó díjak, jutalékok az első hat hónapban 18 százalékkal 259,852 milliárd forintra emelkedtek egy év alatt, és a második negyedévben 18 százalékkal 138,690 milliárd forintra.
A jelentés szerint a második negyedévben 46 milliárd forint összes kockázati költség terhelte az eredményt. Ezen belül a hitelkockázati költségek 26 milliárd forintot képviseltek, melynek fele a magyar operációhoz köthető, továbbá érdemi képzésre került sor Oroszországban és Romániában. Üzbegisztánban folytatódott a hitelkockázati költségek mérséklődése.
A mérlegfőösszeg az előző negyedévi 41 481 milliárd forintról 42 523 milliárd forintra nőtt.
A jelentés szerint az előző negyedévhez hasonlóan a növekedés húzóerejét a második negyedévben is a lakossági hitelek adták. Magyarországon is erős maradt a lakossági hitelkereslet, részben a mérséklődő kamatkörnyezetnek, részben a csok plusz 2024 eleji indulásának köszönhetően, azonban a vállalati hitelezési fordulat továbbra is várat magára - írták.
Plusz 25 milliárd
A magyarországi csoporttagok által fizetendő pénzügyi tranzakciós illeték (a devizakonverziós kiegészítő illetékkel együtt) a bank becslése szerint 2024-ben várhatóan mintegy 25 milliárd forinttal emelkedhet. Az extraprofitadó már jogszabályban rögzített változásai értelmében a 2024-es adóteher nem változott, de a kormány szigorította az adó legfeljebb 50 százalékkal való csökkentésének feltételeit. Eszerint idén az OTP magyarországi csoporttagjai esetében a potenciális negatív eredményhatás várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot.
A májusban közzétetthez képest a menedzsment várakozásai 2024-re továbbra is érvényben vannak, egyedül a nettó kamatmarzs prognózison javítottak: 2024-ben a 2023-as 3,93 százalékos szintet meghaladóan alakulhat. Az akkor közzétett menedzsmentvárakozás szerint az árfolyamszűrt organikus hitelállomány növekedési üteme meghaladhatja a tavalyi 6 százalékos ütemet. A költség/bevétel mutató a 45 százalékos szint környékén alakulhat. A kockázati profil a 2023. évihez hasonló lehet, míg a tőkeáttét várható csökkenése miatt az éves ROE (sajáttőke-arányos megtérülés) alacsonyabb lehet a 2023. évi 27,2 százaléknál.
Drasztikus lépésre szánták el magukat. 
