A szabályozásba új szereplőként bevonták a kiszolgáló létesítményeket és azok üzemeltetőit és szigorították a piaci felügyeleti hatósággal kapcsolatos függetlenségi feltételeket. Az irányelvekhez igazították a vasúti törvény fogalomrendszerét is, továbbá új kategóriaként bevezették a városi vasúti szolgáltatás fogalmát, ami elkülönül a az eddig egy kategóriát képező helyi rendszerektől.
Mi a városi és mi a helyi?
Városi szolgáltatásnak a továbbiakban a budapesti, debreceni, miskolci, szegedi szolgáltatás minősül. Helyi rendszernek pedig az elkülönült, adott esetben településen kívüli vasúti rendszerek minősülnek. Ugyancsak új kategória az iparvágány.
Van, ami kikerült a jogszabályból
Az Országgyűlés kivette a vasúti törvény hatálya alól az egyéb kötöttpályás rendszereket, ezzel mentesítve azokat az uniós irányelv szigorú rendelkezései alól. Ide tartozik egyebek mellett a sikló, a sífelvonó, a libegő, a kötélpálya, a turisztikai hajtány és a függővasút.
A parlament ezekre vonatkozóan külön törvényben határozta meg a keretszabályokat, a jogszabályt 168 igen, 5 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett fogadtak el. Az új törvény rendezi az engedélyezési kérdéseket és a hatósági ellenőrzés rendszerét és lényegében nem különbözik az eddig hatályos passzusoktól.
|
Az autóbérlésnél is van változás A parlament - 142 igen, 38 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett - elfogadott egy másik közlekedési tárgyú törvénymódosítást, amelynek lényege - mint azt Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára május végi törvényismertetőjében elmondta -, hogy a flottaüzemeltetőknél lévő külföldi rendszámú autót a bérlők korlátlan ideig használhatják majd Magyarországon, ha a jármű után megfizették a regisztrációs adó. |
Döntött az illetékes bíróság.
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
