Január egyébként is átlag fölötti hónap szokott lenni, most azonban minden korábbi értéket felülmúlt a Beszerzési Menedzser Index, a BMI értéke: 60,9 pont lett, miközben már az 50 pont feletti érték is a feldolgozóipar bővülését jelenti - ez a kiugró adat rendkívüli optimizmusról árulkodik a hazai ipari kilátásokat illetően. A hosszú távú januári átlag mindössze 52,6 pont, de az elmúlt három év 53,8 pontos átlaga is jelentősen elmarad a mostani értéktől.
Dőltek a rekordok
Mindez ráadásul úgy jött össze, hogy a felmérésben vizsgált részindexek nagyobb része csökkent decemberhez képest:
|
Most akkor szárnyal a magyar ipar? 6 nap, és kiderül Február 7-én teszi közzé az előzetes decemberi ipari termelési adatokat a KSH, ez alapján az ipar egész éves termelésére is lesz egy erős becslésünk. Hiába azonban a folyamatosan optimista előrejelzések, a kedvező gazdasági környezet, valahogy az utóbbi hónapokban mindig csalódnunk kell az ipari tényadatokban - vajon miért? Háttérelemzésünk >> |
A termelési mennyiség indexe nőtt decemberi értékéhez képest, és 50,0 pont felett maradva a termelt mennyiség emelkedését jelzi az előző hónappal összevetve, immár huszonkilencedik alkalommal. A mostani érték átlag feletti, 1995 óta nem volt magasabb az index értéke januárban.
Az új rendelések indexe némileg csökkent, de 50,0 pont felett maradva jelzi, hogy az új rendelések állománya ismét magasabb lett az előző hónaphoz viszonyítva. Ez a részindex is csúcson van, 1995 óta nem volt ilyen magas.
A januári szállítási átfutási idő hosszabb lett decemberhez képest, és az ütem gyorsult. Az index értéke négy hónapja ismét 50,0 pont alatt van.
A vásárolt készletek tizenharmadik hónapja bővülnek, most némileg gyengébb ütemben.
A foglalkoztatottsági index az elmúlt hónapokhoz hasonlóan januárban is növekedésre utal, az elmúlt egy évben folyamatosan - ez az index sem volt még soha ilyen magasan januárban.
Hiánycikk a borosüveg, drágul a dugó
Ebben a hónapban címke, csomagolóanyag, diammónium-foszfát, dugó, kálisó, logisztikai szolgáltatások, monoammónium-foszfát, műanyag flakon, ónozott lemez, papír, réz, üveg, vas és vegyipari alapanyagok kapcsán jeleztek a válaszadók jelentősebb áremelkedést.
Hiány volt alumíniumból, 1 literes/0,75-ös borosüvegből, egyedi gyártású termékekből, extra méretű nyersanyagokból, hidraulikus munkahengerből, papíripari alapanyagból (rost), parafinból és speciális műanyagból. Jelentősebb árcsökkenésről élőállat, tojás és vaj esetében számoltak be a válaszadók.
|
Mi az a BMI? Az indexet a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság számítja ki nemzetközi módszertan alapján. Az egyik legfontosabb gazdasági indikátor, nagy előnye, hogy nem a múltbeli folyamatokra ad rálátást, hanem a jövőbeli kilátásokra. Minden hónapban a feldolgozóipari vállalatok beszerzési vezetőt kérdezik meg a várakozásaikról; ez a tapasztalatok szerint jó alapja a gazdasági konjunktúra vagy recesszió jelzésének, mivel a vállalatok először beszerzési döntéseikkel reagálnak a piaci környezet változásaira. A vállalatok által adott válaszok az előző hónaphoz viszonyított változást jelzik. Az index kiszámítása a válaszok százalékos megoszlásán alapul: a pozitív válaszok százalékos arányához hozzáadják a változatlan válaszok felét. Az így kapott index 100 százalékos értéke azt jelezné, hogy valamennyi vállalat növekedésről, fellendülésről számolt be. A BMI 50% feletti értéke a feldolgozóipari tevékenységek fellendülésére, 50% alatti értéke a recesszió irányába való elmozdulásra utal. |
Erősödött a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
