Mi változik?
A rendelkezés több jogosultságot és végső felelősséget biztosít a Nemzetgazdasági Minisztériumban működő Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Hatóságnak a könyvvizsgálók és az ezzel foglalkozó cégek nyilvántartására, továbbképzésére és minőség-ellenőrzésére. Emellett a hatóság szabad kezet kap a könyvvizsgálati speciális szabályok megalkotásának területén is, ezt közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium a Privátbankár.hu-val. A fokozott vizsgálatok egyebek mellett a pénzügyi élet tisztulását is elősegítik a minisztérium szerint.
Az sem mindegy, meddig ül valaki a könyvvizsgálói székben: az Országgyűlés döntését követően a hitelintézetek, a biztosítók, a befektetési vállalkozások és bizonyos alapkezelők kötelesek 8 évente könyvvizsgálót váltani, míg a többi közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak (pl. azok a tőzsdén jegyzett vállalatok, amelyek nem tartoznak az előbbi kategóriák egyikébe sem) ezt 10 évente kell megtennie. A könyvvizsgálók minősítését egyelőre még nem tartalmazza a rendelet, hazai berkekben ezt a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete végzi.
Miért van erre szükség?
Maga a gondolat nem új keletű, az Európai Unió már 2014-ben elfogadott egy könyvvizsgálati reformot, ez épül most be a magyar jogrendbe. A részletszabályokat két uniós jogszabály határozza meg, ezeket idén június 17-ig minden tagállamnak kötelező átvennie, de csak az ezt követő üzleti évtől kötelesek alkalmazni. A legtöbb vállalkozás esetében tehát az új rendszer a 2017. január 1-től induló üzleti évre vonatkozó könyvvizsgálatot érinti majd. Emellett a rendelet értelmében a tagállamoknak meg kell osztaniuk egymással a tapasztalataikat, mivel ez hozzájárul az Európai Unió gazdaságának átláthatóságához és fehérítéséhez.
Lendületben a hazai fizetőeszköz. 
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
